Kísérlet (büntetőjog)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kísérlet, büntetőjogi fogalom. A befejezett szándékos bűncselekmény megvalósulásának korai stádiuma.

Fogalma[szerkesztés]

A befejezett szándékos bűncselekmény a befejezettség szakasza előtt áthalad, illetve áthaladhat különböző megvalósulási szakaszokon. Ilyenek az előkészület, és a kísérlet.

Kísérlet esetén a büntető törvényben meghatározott tényállás megvalósulása (az ún. tényállásszerűség) hiányos. Annak egy vagy több eleme nem valósul meg. A magyar Btk. általános részének megfogalmazása szerint:

10. § (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.

(2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.

(3) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el.

(4) Nem büntethető kísérlet miatt,

a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy

b) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.

Annak ellenére hogy a tényállásszerűség hiányos, a kísérlet is bűncselekmény.

Alkalmatlan tárgy: Nem alkalmas arra, hogy rajta vagy vele kapcsolatban bűncselekményt valósítsanak meg. Pl.: zsebtolvaj üres zsebbe nyúl

Alkalmatlan eszköz: Mely az adott körülmények közt, az adott feltételek mellett, az adott módszert alkalmazva nem alkalmas a kívánt eredmény megvalósítására.

Alkalmatlan mód: a bűncselekmény elkövetése az adott magatartással gyakorlatilag lehetetlen volna.

Külső hivatkozások[szerkesztés]