Kínai gazella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kínai gazella
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Antilopformák (Antilopinae)
Nemzetség: Antilopini
Nem: Procapra
Faj: P. przewalskii
Tudományos név
Procapra przewalskii
(Büchner, 1891)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kínai gazella témájú rendszertani információt.

A kínai gazella (Procapra przewalskii) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjához tartozó faj. Sokáig a tibeti gazella (P. picticaudata) alfajának tartották, de a genetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy külön fajról van szó, amely a nem harmadik fajával, a mongol gazellával (P. gutturosa) áll közelebbi rokonságban. Tudományos neve Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij orosz Ázsia-kutatónak, a faj első nyugati begyűjtőjének állít emléket.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyugat-kínai elterjedésű faj, eredetileg a Csinghaj-tótól (mongol nevén Koko Nor) Kanszun át Ninghsziáig és a belső-mongóliai Ordoszig húzódó övezetben fordult elő. Mára élőhelye hat elszigetelt szubpopulációra olvadt a Csinghaj-tó környékén (nyugaton a Madár-sziget, keleten Shadao-Gahai és Hudong-Ketu, délkeleten Yuanzhe, a déli hegyek túlsó oldalán Gonghe, illetve a tótól mintegy 120 kilométerre északnyugatra, Tianjuntól nyugatra. A megmaradt gazellák élőhelye a 3000-5000 méteres tengerszint feletti magasságon fekszik, sztyeppés fennsíkokon és nyílt völgyekben, beleértve a töredezett és hullámzó dűnéket.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elmúlt évek becslései alapján 4-800 kínai gazella él még a világon. Alapvetően az emberi jelenlét és a mezőgazdaság kiterjedése, illetve élőhelyének fokozódó elkerítése és felaprózása szorította vissza a fajt, de a sivatagosodás is komoly kihívást jelent a számára. A gazellák élőhelyének felaprózódása megnehezíti a szubpopulációk érintkezését és fokozza a ragadozók (elsősorban farkasok) okozta károk veszélyét. A kínai állam felismerte a faj megőrzésének jelentőségét, ezért a törvénykezésben első kategóriába sorolja a védett fajok között. Az illegális vadászatot is sikerült visszaszorítani az ún. erdei rendőrségek megszaporításával. A helyszíni megőrzést segíti, hogy az egyik gazellacsapat által benépesített Madár-sziget nemzeti rezervátumnak minősül.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]