Kínai Köztársaság Hadserege

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kínai Köztársaság Hadserege ("Republic of China Army")
Republic of China Army Flag.svg
A KKH zászlója

Dátum 1924 -
Ország Kínai Köztársaság
Személyzet hivatásos, szerződéses és sorozott katonák; köztisztviselők, közalkalmazottak
Típus szárazföldi haderő
Feladat A Kínai Köztársaság területi épségének, szuverenitásának védelme
Méret kb. 190 000 fő
Parancsnoki struktúra hadsereg (alá-fölérendeltségi viszonyon alapuló egyszemélyi vezetés) polgári irányítás alatt
Diszlokáció Tajpej
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnok Jang Tien-hsziao tábornok[1]
Kultúra és történelem
Háborús részvétel Északi hadjárat (1926-1928)
Hosszú menetelés (1934-1935)
Második kínai–japán háború (1937-1945)
Kínai polgárháború

A Kínai Köztársaság Hadserege (中華民國陸軍; pinyin: Zhōnghuá Mínguó Lùjūn) Tajvan fegyveres erőinek legnagyobb haderőneme. A hadsereg személyi állományának mintegy 80%-a Tajvan szigetén , a maradék kisebb szigeteken, mint a Kinmen vagy Matsu, állomásozik. Mivel a Kínai Köztársaságot a Kínai Népköztársaság nem ismeri el és fenntartja a két Kína erőszakkal történő egyesítésének fenyegetését, a tajvani hadsereg elsődleges küldetése az ország területének és partvonalának védelme.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hadsereg egyik katonája díszegyenruhában

A Kínai Köztársaság Hadseregének elődje a Nemzeti Forradalmi Hadsereg (National Revolutionary Army) volt, a Szun Jat-szen által alapított Kuomintang párt fegyveres szárnya. A hadsereg számos hadjáratban vett részt 1924 és 1945 között, a második kínai–japán háború, majd a második világháború során harcolt a japán megszállók ellen, utána pedig a kommunista párt hadserege ellen. Tajvan szigete 1945-ben szabadult fel a japán megszállás alól és a kínai polgárháború végén, 1949-ben a szigetre vonult vissza Csang Kaj-sek és hadserege. 1949. után a hadsereg részt vett a kommunista Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) partraszállási kísérleteinek visszaverésében, illetve kisebb csapatok rajtaütéseket hajtottak végre a Fujian tartomány partvidékén található települések ellen. Az 1970-es évekig a hadsereg stratégiai célja a szárazföldi Kína "felszabadítása" volt.

Az 1990-ben elindult demokratizálódás eredményeként a fegyveres erők is átalakultak: a hadsereg elsődleges célja ezután megvédeni Tajvant és a kisebb szigeteket a két Kínát egyesíteni akaró népköztársaság támadásától. Azonban a földrajzi körülményeket figyelembe véve a légierő és a haditengerészeti erők nagyobb figyelmet kaptak a haderőfejlesztés során, ezért a hadsereg lemaradt[2]. Az 1990-es évek közepéig a hadsereg létszáma kb. 250 000 fő volt, de az 1997-ben indított reformok eredményeként a hadsereg létszámát jelentősen, a másik két haderőnemhez vizsonyítva aránytalanul lecsökkentették, és a hadsereg jelenlegi létszámát kb. 190 000 főre becsülik[3].

Napjainkban a hadsereg küldetése továbbra is a sziget partvonalának védelme és a Kínai Népköztársaság hadsereg által végrehajtott partraszállás visszaverése maradt. A reformok ellenére a hadsereg felszerelése és szervezése terén még ma is elmarad a korszerű fegyveres erőkkel szemben támasztott követelményektől, elsősorban a hivatásos tisztek és tiszthelyettesek képzése, illetve az összhaderőnemi hadviselésre való képességek terén.[3] 2004-ben az alapkiképzést végrehajtó lövészdandárokat a hadsereg tartalékállományába helyezték át. A reformok következményeként békeidőben megszüntették a hadosztályokat, és a különálló gépesített lövész és harckocsizó dandárokat összevonták hadtestekbe. A köztársaság hadseregére jellemző titoktartás miatt a hadsereg jelenlegi struktúrájáról nem állnak rendelkezésre teljesen pontos adatok és az egyes alegységek harcrendjét is csak megbecsülni lehet. A további reformok során a hadsereg létszámát tovább csökkentették, jelenleg kb. 130 000 fő szolgál a hadseregben. Jelenleg a haderőfejlesztés fő céljai a vezetés-irányítási rendszerek korszerűsítése, korszerű harci helikopterek és páncélozott járművek, rakéta-sorozatvetők és tábori légvédelmi eszközök beszerzése. Politikai kezdeményezésre elkezdték az önkéntes katonaság bevezetését és fontolgatják a sorozás korlátozását.

Bár az 1979-ben elfogadott Taiwan Relations Act-nek (TRA) megfelelően az Egyesült Államok kötelezettséget vállalt arra, hogy ellátja olyan védelmi fegyverzettel és eszközökkel, amelyek szükségesek lehetnek a sziget számára ahhoz, hogy meg tudja védeni magát[4], Tajvan mára alulmaradt a Kínai Népköztársasággal szemben a fegyverkezési versenyben, és bár a tajvani fegyveres erők harci képességeinek növelésében az Egyesült Államok a mai napig jelentős szerepet vállal, Tajvan ma már nem lenne képes egyedül megvédeni magát.

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kínai Köztársaság Hadseregét (KKH) az 1997-es reformok előtt 3 hadseregre ("army") és 5 hadtestre ("corps") osztották fel, és a hadsereg szervezetébe tartozott 35 dandár, ebből 25 lövészdandár, 5 páncélozott és 3 gépesített lövészdandár volt.[5][6][7] Jelenleg a hadsereget 3 hadtestre és 5 helyi védelmi parancsnokságra osztották fel, illetve a tartalékos parancsnokságra, amely alá tartoznak a csak kiképzési feladatokat végrehajtó dandárok.

A haderőreform egyik legjelentősebb újítása az úgynevezett "védelmi csoport" ("defense team" vagy 守備隊) nevű egységek bevezetése volt. A védelmi csoportokat a területi parancsnokságok alá beosztott, a reformok során feloszlatott önálló dandárok alegységei (egy vagy több megerősített zászlóalj) alkotják, lényegében megfelelnek egy önálló ezrednek.[8]

A KKH jelenlegi felépítése:

Hadsereg Vezérkar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A KKH vezérkara (Army General Headquarters, 陸軍司令部) koordinálja és irányítja a hadsereg összes egységének tevékenységét. Parancsnoka egy 3 csillagos tábornok, elöljárói: az összhaderőnemi vezérkar parancsnoka (katonai), a védelmi miniszter (polgári) és a Kínai Köztársaság elnöke. A vezérkarnak közvetlenül alárendelt szervezetek és egységek:

  • Személyzeti, Kiképzési és harckészültségi, Logisztikai, Tervezési, Távközlési, Elektronikai és Információs, Általános, Pénzügyi, Politikai hadviselési és Belső ellenőrzési osztályok
  • Repülő és Különleges Erők Parancsnoksága ("Aviation and Special Forces Command", 航空特戰指揮部)
  • 601 Air Cavalry Brigade (az ide beosztott kommandó zászlóalj jelenleg a 862. dandár része)
  • 602 Air Cavalry Brigade(az ide beosztott kommandó zászlóalj jelenleg a 862. dandár része)
  • 603 Air Cavalry Brigade (tartalékos egység)
  • 101. felderítő zászlóalj (Sea Dragon búvárok, egy-egy századuk Kinman és Matsu, 3 század Penghu és a többi partmenti szigeten állomásozik)
  • Különleges erők parancsnoksága ("Special Forces Command", 特戰指揮部)
  • Hadsereg légikiképző központ ("Army Airborne Training Center", 大武營「陸軍空降訓練中心」)
  • Hadsereg különleges erők kiképző központ ("Army Special Forces Training Center", 谷關「陸軍特戰訓練中心」 )
  • Különleges műveleti parancsnokság
  • 862. Különleges műveleti csoport ("Special Operation Group", eredetileg különleges műveleti dandár, három különleges műveleti zászlóaljjal)
  • 871. Különleges műveleti csoport (alegységei ismeretlenek)

Harci alakulatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 6. hadtest ("6th Army Corps", 第六軍團司令部), Tajvan északi része:
  • 269. gépesített lövészdandár
  • 542. harckocsi dandár
  • 584. harckocsi dandár
  • 21. tábori tüzérségi csoport
  • 801. rakéta-sorozatvető zászlóalj (2 század, mindegyikben 12 db KF-6 típusú rakéta-sorozatvető)
  • 53. műszaki csoport
  • 73. híradó csoport
  • 33. vegyivédelmi csoport
  • 8. hadtest ("8th Army Corps", 第八軍團司令部), Tajvan déli része:
  • 298. gépesített lövészdandár
  • 564. harckocsi dandár
  • 43. tábori tüzérségi csoport
  • 802. rakéta-sorozatvető zászlóalj (2 század, mindegyikben 12 db KF-6 típusú rakéta-sorozatvető)
  • 54. műszaki csoport
  • 39. vegyivédelmi csoport
A KKH Katonai Rendészet Különleges Erői (ROC Military Police Special Forces) katonái deszantolnak a 602. Air Cavalry Brigade kötelékébe tartozó UH-1H típusú helikopterből egy terrorista-ellenes kiképzési gyakorlat során.
  • 10. hadtest ("10th Army Corps", 第十軍團司令部), Tajvan középső része:
  • 200. gépesített lövészdandár
  • 586. harckocsi dandár
  • 58. tábori tüzérségi csoport
  • 803. rakéta-sorozatvető zászlóalj (2 század, mindegyikben 12 db KF-6 típusú rakéta-sorozatvető)
  • 52. műszaki csoport
  • 36. vegyivédelmi csoport
  • 74. híradó csoport

Területvédelmi erők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hua-Tung Védelmi Parancsnokság ("Hua-Tung Defense Command", 花東防衛司令部)
  • Hualien (花蓮) védelmi csoport
  • Taitung (台東) területi parancsnokság
  • Kinmen Védelmi Parancsnokság (金門防衛司令部)
  • Jindong (金東, Kinmen kelet) védelmi csoport
  • Jinshih (金西, Kinmen nyugat) védelmi csoport
  • Shihyu (獅嶼) védelmi csoport
  • Tüzérségi csoport
  • Penghu Védelmi Parancsnokság (澎湖防衛司令部)
  • Golden (高登) védelmi csoport
  • Matsu Védelmi Parancsnokság (馬祖防衛司令部)
  • Beigao (北高) védelmi csoport
  • Juguang (莒光) védelmi csoport
  • Tungyin Védelmi Parancsnokság (東引防衛司令部)
  • Tungyin (東引) területi parancsnokság

Tartalékos erők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hadsereg Hadkiegészítő parancsnokság ("Armed Force Reserve Command", 後備軍人司令部)
  • 9 aktív kiképző dandár, 24 tartalékos dandár (csak háború esetén mozgósítják)
  • Logisztikai parancsnokság ("Logistics Command", 後勤司令部)
  • Oktatási és Kiképzési Parancsnokság ("Education, Training and Doctorine Command'", 教育訓練暨準則發展司令部)
  • A Kínai Köztársaság Vezérkari Akadémiája, Kiképzési és vezérkari iskolák, Vegyivédelmi erők, Műszaki csapatok, Fegyverzeti parancsnokság.

A KKH kötelékébe tartozó önálló rakéta-egységeket mára a légierő kötelékébe helyezték át.

Fegyverzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi tervezésű CM-32 páncélozott harcjármű (a képen az önjáró tüzérségi változat látható)
M109A6 „Paladin” tarack éjszakai tüzelés során

Az 1990-es évek közepétől a KKH több fegyverzet-korszerűsítési programot indított, mivel egyre inkább lemaradt a szárazföldi Kínával folytatott fegyverkezési versenyben. A korszerűsítés célkitűzése olyan alakulatok létrehozása, amelyeket gyorsan és eredményesen lehet bevetni a Tajvanra jellemző városias környezetben. Többek között az Egyesült Államokból rendeltek M60A3 Patton harckocsikat, M109A6 „Paladin” típusú önjáró tarackokat és AH-1W „SuperCobra” típusú harci helikoptereket, illetve a meglévő fegyverzet korszerűsítését.

2007 júliusában került napvilágra, hogy a KKH 30 db AH-64D „Apache Longbow” típusú, korszerű harci helikoptert és AGM–114 Hellfire típusú önirányítású páncéltörő rakétát[9][10][11] rendelt az USA-ból, illetve további 60 db UH-60 Black Hawk típusú szállító helikoptert kért a jelenleg üzemeltetett UH-1H helikopterek leváltására. Feltehetően a KKH elöregedett harckocsijait is le akarja majd cserélni és a hírek szerint a brit Challenger, a német Leopard 2A6, a francia Leclerc és az izraeli gyártmányú Merkava harckocsik is szóba kerültek, az Egyesült Államokkal fennálló szoros kapcsolat miatt M1A2 Abrams harckocsikat vásárolnak majd.[12]

Páncélozott harcjárművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megnevezés Gyártó ország Típus Mennyiség Megjegyzés
M60A3 Patton TTS  USA USA harckocsi 480
CM-11  TWN harckocsi 450 Az M48 Patton harckocsi helyi változata, 1988-1994 között szerelték össze.
CM-12  TWN harckocsi 250 Az M48A3 harckocsi helyben módosított változata[13][14]
M48A3  TWN harckocsi 50 Az 1970-es években Tajvan összesen 309 db M48A1/A2 Patton harckocsit kapott, amelyeket később helyben az M48A3 változatra építettek át, illetve 250 db-ot a CM12 harckocsivá építették át[15]
M41 Walker Bulldog  USA könnyű harckocsi 775 50 db-ot M41D típusjelzéssel helyben módosítottak
CM-32  TWN páncélozott szállító harcjármű 600 Jelenleg is gyártásban
CM-21  TWN vegyes rendeltetésű 1000+ Az amerikai M113-ra épül, különféle változatait 1982 és 2009 között gyártották:
CM-21/A1 páncélozott szállító harcjármű
CM-22 önjáró 107mm/120mm űrméretű aknavető
CM-23 önjáró 81mm aknavető
CM-24/A1 lőszerszállító
CM-25 páncéltörő rakétavető
CM-26 parancsnoki harcjármű
CM-27/A1 műszaki mentő
M113  USA páncélozott szállító harcjármű 650 Különféle változatokban[16]
V-150S  USA kétéltű PSZH 300
Humvee  USA Páncélozott jármű 2,000-2,500 Különféle célokra, többek között géppuskával és páncéltörő rakétával felszerelt változatok

Tüzérségi eszközök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megnevezés Gyártó ország Típus Mennyiség
M110  USA 203 mm-es önjáró tarack 60
M109A2/A5  USA 155 mm önjáró tarack 197/28[17]
M108  USA 105 mm önjáró tarack 225[17]
M115  USA 203 mm vontatott tarack 90[17]
M59 "Long Tom"  USA 155 mm vontatott tarack 390[17]
M101  USA 105 mm vontatott tarack 650
M1  USA 240mm vontatott tarack kb. 30 db, Quemoy és Matsu szigetén fix tüzelőállásokban telepítve
Kung Feng VI  TWN 117 mm önjáró rakéta-sorozatvető 72 db, 24 db minden hadtestnél [18]
Thunderbolt-2000  TWN Önjáró (8x8 kerékképletű) rakéta-sorozatvető 57 db (megrendelve)

Helikopterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megnevezés Gyártó ország Típus Mennyiség Megjegyzés
Boeing AH-64D Apache Longbow Block III  USA Harci helikopter 30 Megrendelve
Bell AH-1W SuperCobra  USA Harci helikopter 62
Boeing CH-47SD Chinook  USA Szállító helikopter 9
Bell OH-58D Kiowa  USA Felderítő - harci helikopter 39
Bell TH-67A Creek  USA Kiképző helkikopter 30 Csak kiképzési célokra
AIDC UH-1H Iroquois  TWN Szállító helikopter kb. 40 Amerikai licenc alapján 118 darabot gyártottak
UH-60M Black Hawk  USA Szállító helikopter 60 Megrendelve

Légvédelmi fegyverek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megnevezés Gyártó ország Típus Mennyiség Megjegyzés
M1097 Avenger  USA rövid hatótávolságú önjáró légvédelmi rakétakomplexum 74 Csak az északi és a középső hadtestnél rendszeresítették, összesen 1299 db FIM-92 Stinger irányított rakétával[17]
FIM-92 Stinger  USA Rövid hatótávolságú föld-levegő rakéta 116 55 Stinger rakétavetőt összesen 465 rakétával (az amerikai hadsereg tartalékaiből) 1996-ban adtak el Tajvannak.[19] További 61 rakétavetőt 728 rakétával 1996 és 1998 között szállítottak le.[17]
FIM-92 Stinger  USA Levegő-levegő rakéta 173 Az AH-64D Block III APACHE Longbow harci helikopterek fegyverzete[20]
MIM-72/M48 Chaparral  USA Rövid hatótávolságú, önjáró légvédelmi rakétakomplexum 40 Csak a déli hadtest használja, összesen 646 rakétát szereztek be az MIM-72F és 302 rakétát a MIM-72E/G/J változatokhoz [17]
AIM-9 Sidewinder  USA Levegő-levegő rakéta 300 Az AIM-9S változat, az AH-1W SuperCobra harci helikopterek fegyverzete[21]

Páncéltörő fegyverek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megnevezés Gyártó ország Típus Mennyiség Megjegyzés
M72 LAW  USA Vállról indítható páncéltörő rakéta
Type 66  TWN Vállról indítható páncéltörő rakéta Az M72 LAW helyi gyártású változata
AT4 (M136)  USA Vállról indítható páncéltörő rakéta A svéd fejlesztésű AT4 rakétának az amerikai hadseregben rendszeresített változata
APILAS  FRA Vállról indítható páncéltörő rakéta 1,000 1998-ban vásárolták
FGM-148 Javelin  USA Vállról indítható infravörös önirányítású páncéltörő rakéta 40 ndító, 360 rakéta További 182 rakéta és 20 rakétaindító megrendelve
BGM-71 TOW-2A/B  USA Önirányítású páncéltörő rakéta 3 100 rakéta, 163 rakétavető[22] A HUMVEE, M-113, CM-25 páncélozott járműveket, illetve az AH-1W és OH-58D helikoptereken.[23]
Hellfire AGM-114C  USA Lézerirányítású páncéltörő rakéta 684 Az AH-1W és OH-58D helikopterek fegyverzete[17]
Hellfire AGM-114K3  USA Lézerirányítású páncéltörő rakéta 240 Az AH-1W és OH-58D helikopterek fegyverzete 1999-től
Hellfire AGM-114M3  USA Lézerirányítású páncéltörő rakéta 449 2002-ben megrendelve[20]
Hellfire AGM-114L  USA Lézerirányítású páncéltörő rakéta 1,000 Megrendelve, az AH-64D harci helikopterek fegyverzete

Kézifegyverek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megnevezés Gyártó ország Típus Megjegyzés
T75  TWN 9 mm-es pisztoly
T51  TWN .45-ös kaliberű hadipisztoly
Glock 17  AUT 9 mm-es pisztoly
T77  TWN 9 mm-es géppisztoly
Calico M960  USA géppisztoly
Heckler & Koch MP5  GER géppisztoly
Uzi  ISR géppisztoly
Benelli M4 Super 90  ITA félautomata sörétes puska
Franchi SPAS-12  ITA félautomata sörétes puska
T65  TWN gépkarabély
T86  TWN gépkarabély T65 gránátvető kiegészítővel
T91  TWN gépkarabély
M4A1  USA gépkarabély
M1  USA gépkarabély
M24 mesterlövészpuska  USA mesterlövészpuska
T93  TWN mesterlövészpuska
M82A1  USA mesterlövészpuska
PSG-1  GER mesterlövészpuska
SSG-2000  SUI mesterlövészpuska
T74  TWN 7,62mm-es könnyű géppuska
T75  TWN 5,56mm-es könnyű géppuska
M2  USA nehéz géppuska
T85  TWN 40 mm-es rakétavető
MGL Mk-1  RSA 40 mm-es rakétavető
Mk-19 Mod 3  USA 40 mm-es automata gránátvető Amerikai licenc alapján helyben gyártják

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Republic of China Army című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. About the commander
  2. Roy, Denny (2003.). „Taiwan's Threat Perceptions: The Enemy Within” (PDF), Kiadó: Asia-Pacific Center for Security Studies.   "Reforming the Armed Forces", page 5.
  3. ^ a b Introduction - Taiwan Army. Taiwanmilitary.org. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  4. A Tajvan-kérdés: Fegyverkezés a Tajvan-szoros két oldalán. Biztonságpolitikai szemle. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  5. Speculative ROC Army ORBAT. Taiwanmilitary.org. (Hozzáférés: 2006. március 8.)
  6. ROC Army. GlobalSecurity.org. (Hozzáférés: 2006. március 8.)
  7. 2004 National Defense Report (PDF). ROC Ministry of National Defense, 2004. (Hozzáférés: 2006. március 5.)
  8. August 12, 2007. Retrieved Sept 16, 2009
  9. Taiwan to Buy Apaches to Counter China Threat. Defense News, 2010. augusztus 30. (Hozzáférés: 2007. október 7.)
  10. http://www.dsca.mil/PressReleases/36-b/2008/Taiwan_08-41.pdf
  11. USDA New Release”, dsca.mil, 2010. január 29. (Hozzáférés ideje: 2010. január 29.) 
  12. The third generation is expected the year after purchasing the main tank (第三代主戰車 預計後年採購)
  13. Tajvani fegyverek képei. militaryphotos.net. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  14. M48 Patton változatok. worldlingo.com. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  15. http://blog.udn.com/YST2000/3306840?f_ORDER_BY=DESC&pno=1&. http://blog.udn.com/YST2000/3306840?f_ORDER_BY=DESC&pno=1&. (Hozzáférés: 2010. január 14.)
  16. "ROC Army M113 TOW Launchers are phased out into history. http://www.wretch.cc/blog/hojiyi/680383. (Hozzáférés: 2010. április 5.)
  17. ^ a b c d e f g h armstrade.sipri.org. armstrade.sipri.org. (Hozzáférés: 2010. január 10.)
  18. hojiyi. http://www.wretch.cc/blog/hojiyi/716295. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
  19. www.defense.gov. www.defense.gov. (Hozzáférés: 2010. január 14.)
  20. ^ a b www.taiwanairpower.org. www.taiwanairpower.org. (Hozzáférés: 2010. január 14.)
  21. www.taiwanairpower.org. www.taiwanairpower.org. (Hozzáférés: 2010. január 14.)
  22. armstrade.sipri.org. armstrade.sipri.org. (Hozzáférés: 2010. január 9.)
  23. "2 TOW Missiles Missed During Exercise". (Hozzáférés: 2010. május 29.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]