Kínai álküllő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Abbottina rivularis
Akváriumi példányai Japánból

Akváriumi példányai Japánból
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Gobioninae
Nem: Abbottina
Basilewsky 1855
Faj: A. rivularis
Szinonimák
  • Abbottina psegma (Jordan & Fowler, 1903)
  • Gobio rivularis (Basilewsky, 1855)
  • Pseudogobio rivularis (Basilewsky, 1855)
  • Tylognathus sinensis (Kner, 1867)
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Abbottina rivularis témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Abbottina rivularis témájú kategóriát.

A Kínai álküllő (Abbottina rivularis) ( japánul: ツチフキ és kínaiul: 日本語 ) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, a pontyfélék (Cyprinidae) családjába, a Gobioninae alcsaládjába, a Pontyalakúak rendjébe és az Abbottina nembe tartozó halfaj.[1] Szubtrópusi kisméretű halfaj a 11 centimétert nem haladja meg kifejlett egyedeinek hosszúsága.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őshonos Ázsia keleti részein Kelet-Kína, a Koreai-félsziget, és Japán vizekben, a Mekong folyó medencéjében és megfigyelték Türkmenisztánban a Tedzsen-folyóban is.[2] Az Amur folyó vízrendszerében is jelen van és megtalálták még Kelet-Mongóliában a Bujr-tóban.[3]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testformája hosszúkás, hengeres enyhén hajlított, nem annyira magas, mint inkább széles. Testhossza 11 centimétert nem meghaladó. Feje közepesen nagy, orra tompán lekerekített, szemei a fejmérethez viszonyítva nagyok. Testét pikkelyek fedik. Az oldalvonal mentén sorban 6-10, leggyakrabban 8 sötét folt látható és a hátúszótól kezdődően további négy nagyobb foltot visel a hátán. Felső ajkának szegletében markáns egy-egy szál bajuszt visel. A fenékjáró életmódhoz alkalmazkodva a hátúszó és a mellúszói testméretéhez viszonyítva nagyok. Hasonlít és könnyen összetéveszthető a vele egy nembe tartozó Abbottina binhi, Abbottina lalinensis, Abbottina liaoningensis, Abbottina obtusirostris és Abbottina springeri fajokkal.[4]

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érzékeny a víz minőségi változásaira, ezért a tiszta jó minőségű folyóvizek sekélyebb részeit kedveli. A sekélyvizű folyókban és tavakban a homokos, iszapos feneket kedveli. Fenéklakó életmódot folytat, tápláléka az ott található növényi és szerves eredetű tápanyagokból áll. Rejtőzködő életmódja miatt jól kihasználja a meder adta lehetőségeket azért, hogy el tudjon bújni a nagyobb ragadózó halak elől.[2][4]

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ívási időszaka késő tavaszra, nyár elejére tehető, a hím a megtermékenyített petéket őrzi.[2]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Abbottina rivularis (Basilewsky, 1855). ITIS report. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  2. ^ a b c Abbottina rivularis Basilewsky 1855 (angol nyelven). FishBase. (Hozzáférés: 2010. július 23.)
  3. David A. Neely: First Records of Rhinogobius lindbergi (Teleostei: Gobiidae) and Abbottina rivularis (Teleostei: Cyprinidae) in the Lake Buyr Drainage, Mongolia. angol. (Hozzáférés: 2010. július 23.)
  4. ^ a b Abbottina rivularis (Chinese False Gudgeon) (angol nyelven). ZipcodeZoo.com. (Hozzáférés: 2010. július 23.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]