Kígyóaknás ezüstmoly
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Lyonetia clerkella Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kígyóaknás ezüstmoly témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kígyóaknás ezüstmoly témájú kategóriát. |
A kígyóaknás ezüstmoly (Lyonetia clerkella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó ezüstös fehérmolyfélék (Lyonetiidae) családjának egyik, Magyarországon is ismert faja.
Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]
Ez az eurázsiai faj Európa mérsékelt és északi területei mellett a Földközi-tenger medencéjében is általános. Hazánkban is mindenfelé megtalálható.
Megjelenése[szerkesztés]
Első szárnyainak belső fele rajzolatmentes, fénylő fehér. A szárny külső harmadát egy nagy, sötét, négyszögletes sárgásbarna folt uralja. A rojt mintázata jellegzetes: fehér és barna csíkok váltogatják egymást. A fej és a tor fehér. Szárnyának fesztávolsága 8–10 mm.
Életmódja[szerkesztés]
A régebbi szerzők két nemzedékű fajnak tartották, az újabb megfigyelések azonban valószínűsítik, hogy egy-egy évben három nemzedéke kel ki.
Polifág hernyója a lombkorona- és cserjeszintben él, ahol elsősorban a rózsafélék (Rosaceae) közé tartozó gyümölcsfákon aknázik. Fő tápnövényei:
Gyakran fordul elő a:
- galagonyán (Crataegus),
- fanyarkán (Ameladrier),
- berkenyén (Sorbus),
- madárbirsen (Cotoneaster),
- en (Cerasus laurocerasus).
Ritkábban megtalálható:
- a nyírfán (Betula) és
- a gesztenyén (Castanea).
Ritkán a komlón is megtelepszik.
Nevét arról kapta, hogy aknája jellegzetesen „kígyózó”, igen hosszú. Vékonyan kezdődik és fokozatosan szélesedik, de mindvégig keskeny marad. Az akna középvonalában végig látható a hernyó ürüléke. Ha egy levélen több akna van, azok keresztezhetik egymást, sőt, a hernyó a saját aknáján is keresztülrághatja magát.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)
