Kétharmados törvények

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kétharmados törvény szócikkből átirányítva)

A kétharmados törvények Magyarországon azok a törvények, amelyeket az Országgyűlés csak az országgyűlési képviselők minősített többségének, kétharmadának egyetértésével alkothat meg illetve módosíthat.

A kétharmados törvények a Magyar Köztársaság 1990 óta eltelt történetében általában arra jelentettek garanciát, hogy az adott időben fennálló kormány ne tudjon alapvető jogszabályokat megváltoztatni az ellenzék hozzájárulása nélkül. Ez a garancia azonban csak akkor áll fenn, ha a kormány parlamenti többsége kétharmadosnál kisebb. Ha ennél nagyobb, a kormánytöbbség önmérsékletétől függ, dönt-e kétharmados törvény megváltoztatásáról és ezt az ellenzék hozzájárulásával teszi-e.

A kétharmados törvények körét az Alkotmány rögzíti, beleértve azt is, hogy a kétharmados követelmény valamennyi országgyűlési képviselőre, vagy csak az adott ülésen jelenlévők kétharmadára vonatkozik. A hatályos kétharmados jogszabály erősebb védelmét jelenti, ha az arány valamennyi országgyűlési képviselőre vonatkozik.

Történetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kétharmados döntések az Alkotmány szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hatályos Alkotmány a következő 49 esetre határoz meg kötelező kétharmados döntési arányt:

A képviselők kétharmadával[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló nemzetközi szerződés megerősítése és kihirdetése – 2/A. § (2)
  • A hadiállapot kinyilvánítása és a békekötés – 19. § (3) g)
  • Rendkívüli állapot kihirdetése és Honvédelmi Tanács létrehozása hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén – 19. § (3) h)
  • Szükségállapot kihirdetése az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén – 19. § (3) i)
  • A hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az indokoltsága, abban az esetben ha ezeket a döntéseket az Országgyűlés akadályoztatása miatt a köztársasági elnök hozta meg de az akadályoztatás megszűnik – 19/A. § (4)
  • Az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges – 24. § (5)
  • A köztársasági elnök megválasztása az első két szavazáskor (a harmadik szavazáskor már csak maximum két jelölt lehet és a megválasztáshoz már a jelenlévők egyszerű többsége is elég) – 29/B. §
  • A köztársasági elnök összeférhetetlenségének (31. § (1)) kimondása (amely megbízatásának megszűnéséhez vezet) – 31. § (2), titkos szavazás
  • A köztársasági elnök elleni felelősségre vonási eljárás megindítása – 31. § (3), titkos szavazás
  • Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása – 32/A. § (4)
  • Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosainak megválasztása a köztársasági elnök javaslatára – 32/B. § [4)
  • Az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadása – 32/B. § (7)
  • Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztása – 32/C. § (3)
  • A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása a köztársasági elnök javaslatára – 48. § (1)
  • A Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadása – 76. § (3)

A jelenlévők kétharmadával[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadása – 32/A. § (6)
  • A jogalkotás rendjéről szóló törvény – (7. § (2)
  • Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadása – 32/C. § (4)
  • Az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazása, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazása, a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvétele, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenysége, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozása – 19. § (3) j)
  • A megelőző védelmi helyzet kihirdetése meghatározott időre, vagy meghosszabbítása és a kormány felhatalmazása külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében – 19. § (3) n)
  • A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról szóló törvény elfogadása – 19/D. §
  • Külső fegyveres támadás esetén a Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadása – 19/E. § (3)
  • Az országgyűlési képviselők tiszteletdíja és költségtérítése összegéről, valamint a kedvezmények köréről szóló törvény elfogadása – 20. § (4)
  • Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény elfogadása – 20. § (6)
  • Az összeférhetetlenségnek az országgyűlési képviselő megbízatásának megszűnését eredményező kimondása – 20/A. § (2)
  • Az Országgyűlés Házszabálya – 24. § (4)
  • Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény elfogadása – 28/B. § (2)
  • A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillető költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadása – 30. § (2)
  • A veszélyhelyzetben és a megelőző védelmi helyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadása – 35. § (3)
  • Az európai integrációval összefüggő ügyekben az Országgyűlés vagy bizottságai ellenőrzési jogkörének, az Országgyűlés és a Kormány között folytatott egyeztetésnek, továbbá a Kormány tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályairól szóló törvény elfogadása – 35/A. § (1)
  • A Magyar Honvédség feladatairól és a rá vonatkozó részletes szabályokról szóló, továbbá a Rendőrségről, a Határőrségről, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvények elfogadása – 40/A. § (4)
  • A Magyar Honvédség nem hivatásos katonai állományú tagjának és a Határőrség nem hivatásos rendvédelmi állományú tagjának pártban való tevékenységét korlátozó törvény elfogadása – 40/B. § (5)
  • A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadása, az önkormányzatok alapjogait korlátozó törvény elfogadása – 44/C. §
  • A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadása – 50. § (5)
  • A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – korlátozó törvény elfogadása – 57. § (5)
  • Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadása – 58. § (3)
  • A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadása – 59. § (2)
  • A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadása – 60. § (4)
  • A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadása – 61. § (3)
  • A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény (médiatörvény) elfogadása – 61. § (4)
  • A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadása – 62. § (2)
  • Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény elfogadása – 63. § (3)
  • A menedékjogról szóló törvény elfogadása – 65. § (2)
  • A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadása – 68. § (5)
  • Az állampolgárságról szóló törvény elfogadása – 69. § (4)
  • A sztrájkjogról szóló törvény elfogadása – 70/C. § (3)
  • A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadása – 70/H. § (5)
  • Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament képviselői, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról külön törvények elfogadása – 71. § (3)
  • A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény elfogadása – 71. § (4)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]