Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól
Károli Gáspár másik ismert munkája a Vizsolyi Biblia mellett, melyet 1563-ban nyomtattak ki Debrecenben. Műfaját tekintve protestáns történetbölcselet, történetfilozófiai tanítás.
A könyvről [szerkesztés]
Az írás teljes címe: Keet könyö minden orzagoknac es kyralioknac io es gonoz szerenczeieknec okairul: (melyböl meg erthetni, mi az oka az Magyar orzagnakis romlasanac es feiedelmeknec szerenczetlensegeknec) es miczoda ielensegekbõl esmerhettiuc meg, hogy az Istennec iteleti közel vagion.
A könyvet "Döbröczömbe" nyomtatta ki Töröc Mihail. Károli az ajánlást Ruzkai Dobó Domokosnak címzi Gönc, 1563. december 25-i dátummal.
Kutatók azt gondolják, hogy Károli Gáspár műve megírásához az ihletet Johann Carion (1499–1537) Chronicájából merítette, amelyet Philipp Melanchthon (1497 – 1560) dolgozott át (Wittenberg, 1532). Ezt a munkát Károli a wittenbergi egyetemen Philipp Melanchthon elõadásaiból közvetlenül is megismerhette.[1] Károli írásában Magyarország történetét bibliai alapon, protestáns szemlélettel értelmezi. A könyvben Magyarország hanyatlásának okait keresi és más írókhoz hasonlóan arra a megállapításra jut, hogy a török csapás a büntetés a magyarok vétkeiért. Emellett megtalálhatóak még a műben a társadalmi igazságtalanságot felemlegető gondolatok, a világvége közelségének tana, és saját valamint prédikátortársai kiválasztottságának tudata. A mű sok bibliai szövegfordítást tartalmaz, így ez az írása a Bibliafordítás előfutárának is tekinthető.
Egyetlen ismert példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban található.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Kathona Géza; Károlyi Gáspár történelmi világképe. Debrecen 1943
Források [szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897. Online hozzáférés
- Sulinet: Károli Gáspár élete
- Régi Magyar Könyvtár
- Régi magyarországi nyomtatványok I. 1473–1600
