Készletgazdálkodási mechanizmusok

Legfőbb kérdései, hogy mikor rendeljünk, azonos időközönként (t) vagy raktár készletszintjének egy bizonyos pontja után. Másik legfőbb kérdés, hogy mennyit rendeljünk, a rendelési tétel nagysága rögzített (q) vagy a készletet mindig egy maximális készletszintre töltjük fel. Ezen változók alapján 5 formáját ismerjük a készletgazdálkodási mechanizmusoknak:

fűrészfog-modell /ugyanabban az időben ugyanannyit rendelünk/

ciklus-modell /állandó időben, változó a mennyiség/

csillapításos /mennyisége és ideje változó/

két raktáros /állandó mennyiség, változó időben/

raktár nélküli (JIT)

Fűrészfogas-modell[szerkesztés]

Lényege, hogy azonos időközönként rendelünk azonos tétel nagyságban. A folyamatos készletellenőrzésről szinte teljes mértékben lemondhatunk ezen mechanizmus alkalmazása során.

Ciklikus[szerkesztés]

A rendelési időköz állandó, de a rendelési tétel nagysága a szükségletnek megfelelően változik. Figyelembe kell venni Smax (maximális készletszint) készletszintet és egy constans utánpótlási késési időt. A készletet az adott időtartamra jutó q mennyiségekkel kell tervezni (mivel a rendelési tétel nagyság változó).

Előnye: a fix rendelési idő miatt a folyamatos készletellenőrzéstől eltekinthetünk

Hátránya: a felhasználás intenzitása változó, így viszonylag magasabb készletszintet kell fenntartani a működés zavartalanságához. A folyamatos azonos volumenű rendelés miatti árengedményektől elesünk.

Csillapításos[szerkesztés]

Adott a rendelési tételnagyság (q) és ezt változó időközönként rendelik meg a felhasználástól függően. A rendelési időt kell extrapolálni és szigorúan figyelembe kell venni a raktár Smax és Smin készletét, valamint az utánpótlási késési időt.

Előnye: az állandó mennyiségből adódó árengedményeket ki tudjuk használni

Hátránya: nagyon szigorú készletellenőrzési technikát igényel

Két raktáros[szerkesztés]

Nem Smax készlet van, hanem Sj jelzőkészletet határoznak meg tapasztalati úton és amikor a készlet ez alá a jelzőkészlet alá csökken (a határ nem merev), folyamatosan feladjuk az állandó tételnagyságra vonatkozó megrendelésünket. (Hasonlít a csillapításosra)

Előnye: automatikus jellegű a q rendelési mennyiség állandó nem igényel folyamatos szigorú készletellenőrzést az állandó volumennagyságból eredő árengedményeket ki tudjuk használni

Hátránya: nagy szórású anyagfelhasználást igénylő termelési folyamat esetén magas jelzőkészletet kell megállapítani a magas jelzőkészlet miatt nagy lesz a raktározási költség

Raktár nélküli[szerkesztés]

Lásd JIT, Just In Time

Források[szerkesztés]