Kérődzők
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő eocén - jelenkor | ||||||||||||||||||||
 Odocoileus virginianus |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Családok | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kérődzők témájú médiaállományokat. |
A kérődzők (Ruminantia) az emlősök osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendje tartozó alrend.
Tartalomjegyzék |
Leírásuk [szerkesztés]
Jellemző táplálkozási módjuk, amiről a taxon a nevét kapta, a kérődzés. Ennek során az állatok a tápanyagok elfogyasztása után az élelmet visszaöklendezik (visszakérődzik), majd újra elfogyasztják. Így az eledelt tehát kétszer rágják meg.
E táplálkozási mód során a bélcsatorna átváltozott. A gyomor rendesen négy részből áll, azaz összetett. A nyelőcső után a bendő (rumen) található, utána következik a recés gyomor (reticulum). A harmadik rész a leveles- vagy százrétű gyomor (omasus). Végül az igazi, oltógyomor (abomasus).
Elnevezéseik [szerkesztés]
A kérődzők többségének hímjét, nőstényét, illetve kicsinyét a bika, tehén (szarvasféléknél még régiesen üsző, a szarvasmarhánál pedig ünő) és borjú szavakkal jelöljük. Kivételt képeznek a tülkösszarvúak és a szarvasfélék egyes fajai. A kecskeformáknál a bak, nőstény és gida (lásd: kecskék, havasi kecske, zerge, tahr), illetve a kos, nőstény és bárány (régiesen olykor jerke) nevek használatosak (vadjuhok és juh, féljuhok, sörényes juh). Az őzek hímje a bak, nősténye a suta és a fiatal egyedeinek neve a gida.
Rendszerezés [szerkesztés]
Az alrendbe az alábbi családok tartoznak
- Tülkösszarvúak vagy antilopfélék (Bovidae), 140 faj
- Szarvasfélék (Cervidae), 54 faj
- Pézsmaszarvasfélék (Moschidae), 7 faj
- Kancsilfélék (Tragulidae), 8 faj
- Zsiráffélék (Giraffidae), 2 faj
- Villásszarvúantilop-félék (Antilocapridae), 1 faj
