Képesség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A képesség kifejezés alatt értünk minden olyan tudásfajtát, amely valamilyen aktivitást lehetővé tesz birtoklója számára (a képesnek lenni valamire szóhasználatban, a valamire való képességet mindig igékből képzett főnévi igenevekkel fejezzük ki (úgy mint: képesnek lenni valamit csinálni) ami rámutat, hogy a képesség mindig cselekvéssel, történéssel, létezéssel kapcsolatos. A fenti tág definícióból következően az embernek annyi képessége van, ahány akaratos, vagy automatikus cselekvés alanya tud lenni.

A képességek rendszerezését és tanulmányozását tudományok végzik. Különböző tudományok eltérő nézőpontokból kiindulva eltérő képességeket emelnek ki az ember és más fajok viselkedéséből hogy azok szelektív illetve egymásra ható tanulmányozásából megértsék magát az élőlényt, a képességek fejlődését illetve fejlesztésének lehetőségeit.

A képességek eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csaknem minden képesség eredetére vonatkozóan viták folynak a veleszületettségről illetve tanultságról. Ez a klasszikus környezet-öröklés (vagy nature-nurture) vita, ami még napjainkban is él.

Velünkszületettség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klasszikus kognitív pszichológia képviselői szerint az ember jópár humánspecifikus kognitív információfeldogozó képességgel rendelkezik, melyek velünk születtek és fajunk evolúciója során rögződtek belénk.

Tanultság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képességeket ugyanakkor elsajátítani és fejlszteni is lehet. A képességek elsajátítását a pszichológusok az emlékezet, tanulás, illetve külön az implicit emlékezet kapcsán szokták tárgyalni

Kombinált nézőpont[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kombinált nézőpontból az ökológiai pszichológia közelíti meg a témát. Olyan nézőpontot kínál ahol a velünk született potenciálok és a környezeti hatások egymásbaágyazott tanulmányozására nyílik lehetőség.

A képességek felosztásának, fejlődésének, elsajátításának, működésének tanulmányozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Léteznek faktoranalitikus vizsgálatok, amiknek célja a képességek felosztása. A működés tanulmányozásával az emlékezetkutatás foglalkozik. Az elsajátítás és fejlődés folyamatával pedig a fejlődéspszichológia.

A készség és képesség viszonya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar pedagógiai irodalomban, elsősorban a faktoranalitikus vizsgálatoknak köszönhetően a két fogalom között határvonal létezik.