Kéktorkú ara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kéktorkú ara
Ara glaucogularis-2.jpg
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Újvilágipapagáj-formák (Arinae)
Nem: Ara
Faj: A. glaucogularis
Tudományos név
Ara glaucogularis
(Dabbene, 1921)
Szinonimák

Caninde ara

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kéktorkú ara témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kéktorkú ara témájú kategóriát.

A kéktorkú ara (Ara glaucogularis) korábban (Caninde ara) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bolívia területén honos. Az ország északi részén, egy viszonylag kis területen fordul elő.

Az erdős szavannák, pontosabban az egyre kisebb, feldarabolódott erdőfoltok lakója.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 85 centiméter, szárnya 36 centiméter, farka 46 centiméter, csőre 5,5 centiméter hosszú. Homloka, feje teteje és háti felülete zöldeskék, hasi felü­lete sötétebb, inkább narancssár­ga árnyalatú. Pofafoltja valami­vel kisebb, dísztollacskái jóval vastagabbak, mélyzöld színűek. Toroksávja szélesebb, kék színű és karéjalakban a fültájékig ter­jed.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Többnyire párban, vagy kis csapatokban fordul elő, lehetőleg víz­közelben. Tápláléka a pálmafák ragacsos, édes termése, és egyéb gyümölcsök, magvak, bogyók, virágok, rovarok és azok lárvái.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az őszi hónapokban, élő, vagy kihalt pálmafák üregei­ben kotlik, fészekalja 2-3 tojás. Kotlási idő 28 nap.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobb veszélyt az élőhelyének pusztulása jelenti, mint oly sok más trópusi faj esetében. A kisebb rendelkezésre álló területen felerősödik a hasonló fészkelési helyre igényt tartó fajok versenye, amely továbbra sem kedvez a kisebb méretű papagájoknak. A tollakért való vadászat, valamint az illegális állatkereskedelem szintén nagyban felelőssé tehető azért, hogy a kéktorkú arát jelenleg súlyosan veszélyeztetett állatnak sorolja be a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN). A vadon élő állományt mindössze 110-130 egyedre becsüli a szervezet.

A fajmegmentési programnak köszönhetően állatkertekben tudják szaporítani a ritka fajt, jelenleg Európában nagyjából 80 egyed él az állatkertek nemzetközi nyilvántartása szerint. Magyarországon a Szegedi Vadasparkban látható először a kéktorkú ara állatkertben, 2014 tavasza óta.[1]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

    Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]