Kékhomlokú aratinga
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Aratinga acuticaudata (Vieillot, 1818) |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kékhomlokú aratinga témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kékhomlokú aratinga témájú médiaállományokat. |
A kékhomlokú aratinga (Aratinga acuticaudata) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Származása, elterjedése [szerkesztés]
Argentínában, Brazíliában, Bolíviában, Kolumbiában, Paraguayban, Uruguayban és Venezuelában él (a Mato Grosso délnyugati részétől Észak-Argentínáig). Vadon élő populációja folyamatosan csökken.
Alfajai [szerkesztés]
- Aratinga acuticaudata acuticaudata
- Aratinga acuticaudata neumanni
- Aratinga acuticaudata haemorrhous
- Aratinga acuticaudata koenigi
- Aratinga acuticaudata neoxena
Megjelenése, felépítése [szerkesztés]
Testhossza 30–37 centiméter, testtömege 140–190 gramm.
Alapszíne zöld, a hasa kissé sárgás. Nevét onnan kapta, hogy homloka, feje teteje, kantárja, pofája és fülfedője is fakó kék — a fiataloknak még csak a homloka és fejteteje kék.
Életmódja, élőhelye [szerkesztés]
Nagy csapatokban kóborol a szubtrópusi erdőkben és szavannákon. Rendszerint magasan, nagyon jól repül.
Magvakon és gyümölcsökön él.
Kimondottan barátságos természetű (nem félénk), ezért fogságban jól tartható úgy egyedül, mind más madarakkal közös röpdében. Nagyon jó hangutánzó; a fogságban tartott egyedek (főleg az egyedül tartottak) nemcsak szavak, de akár teljes mondatok kimondását is megtanulhatják. Mivel a papagájok alapvetően társas lények, a magányosan tartott példányokkal sokat kell foglalkozni, különben depresszióba esnek, ami súlyosabb esetekben öncsonkítással, a madár halálával is végződhet.
Szaporodása [szerkesztés]
Párt egész életére választ. Télen költ fák odvaiban, nagyjából 7 m magasan. Egy fészekalja 2-3 tojás, amiken a nőstény 23–25 napot kotlik. A fészeklakó fiókák 7–8 hét után repülnek ki.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)
- Aratinga.lap.hu - magyar neve
- A Miskolc Városi Vadaspark tájékoztatója
