Kékfarkú fényfácán
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Lophophorus lhuysii (A. Geoffroy Saint-Hilaire & Verreaux, 1866) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kékfarkú fényfácán témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kékfarkú fényfácán témájú médiaállományokat és Kékfarkú fényfácán témájú kategóriát. |
A kékfarkú fényfácán vagy kínai fényfácán (Lophophorus lhuysii) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj. A fényfácánok legritkább faja.
Elnevezése[szerkesztés]
Nevét egy korábbi francia külügyminiszter, Edmond Drouyn de Lhuys tiszteletére kapta.
Előfordulása[szerkesztés]
Kína középső részén, a Szecsuan tartomány északi és északnyugati részében levő magashegységekben honos.
3300 és 4200 méteres magasság között él, hegyvidéki rododendronerdők és hegyvidéki rétek lakója.
Megjelenése[szerkesztés]
A hím testhossza 80 centiméter, testtömege 3600 gramm, a tojó 76 centiméter hosszú. A kakas, mint a másik két fényfácánfaj kakasa is tündöklő, fémesen csillogó tollruhát visel. Feje zöld, feje tetején biborszínű bóbitát hord. Arca kékes. Nyaka rézfényű, háta és farka bíboros fényű vagy zöldes.
A tojó eléggé jellegtelen színű, szürkés vagy vörösesbarna, háta fehér, farka vöröses.
Szaporodása[szerkesztés]
Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
A kékfarkú fényfácán Kína egyik legritkább madara. Kizárólag egy 69 000 km² méretű körülhatárolt területen él, ahol nagyjából 20 000 egyede élhet. Elsősorban az élőhelyét jelentő erdők irtása veszélyezteti. Emellett a fő tápláléknövényét, a Frittilaria nemzetségbe sorolt kockásliliomokat, mint tradicionális kínai gyógynövényeket nagy mennyiségben gyűjtik, ami szintén nem tesz jót a faj állományainak. Olykor ritkasága ellenére a hegyvidéken élők a fajt húsa miatt is vadásszák.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
- Birdlife International
- EUR-Lex - magyar neve
