Kék cinege

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kékcinege szócikkből átirányítva)
Kék cinege
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Cinegefélék (Paridae)
Nem: Cyanistes
Faj: C. caeruleus
Tudományos név
Cyanistes caeruleus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Parus caeruleus
Elterjedés
A kék cinege elterjedési területe   egész éves   telelőhely
A kék cinege elterjedési területe
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kék cinege témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék cinege témájú médiaállományokat és Kék cinege témájú kategóriát.

A kék cinege, sokszor becézően kékcinke (Cyanistes caeruleus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű, közismert és közkedvelt madárfaj, az európai régió egyetlen sárga-kék cinegefaja.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Parus nembe Parus caeruleus néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

Előfordulása[szerkesztés]

Gyakorlatilag az egész európai kontinens területén találkozhatunk vele, de Észak-Afrika mediterrán területein és a Közel-Kelet kevésbé száraz vidékein is megél. Egyedül a különösen hideg övezeteket kerüli, de az ember közelségéhez jól alkalmazkodott.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon állandó, fészkelő faj. Télen északról jött példányok is telelnek itt. Az Északi-középhegységben, a Bakonyban, a Mecsekben és a Dél-Dunántúlon a legsűrűbb, és az Alföld délkeleti részén a legritkásabb.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 11-12 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-20, testtömege 9-13 gramm.[5] A nemek egyformák. A színpompás kis madár nevét kék fejtetőjéről és kékes szárny- és farokvégéről kapta. Csőre, torka, valamint fehér arcfoltjait közrefogó szem- és nyakszalagja fekete, hasa sárga, háta és szárnyai zöldes színűek. A számos alfaj közül az Észak-Afrikában és Kanári-szigeteken élők élénkebb színűek, de hátuk és fejtetejük sötétebb, míg a perzsa alfaj fakóbb színezetű. Az európai alfajoknál megfigyelhető fehér szárnyfoltok sokszor hiányozhatnak.

Életmódja[szerkesztés]

A faj igen hasznos kis rovarpusztító, kedvelt táplálékát lepkehernyók, pókok, poloskalárvák, lószúnyogok, bársonylegyek képezik. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt; ilyenkor rendszeresen felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Szűkös kínálat esetén kóborolhat is.

Énekhangja vidám trilla, egyébként sokféle hangadása közül a legismertebb a „tszí-tszí-tszí-tszit”.

Szaporodása[szerkesztés]

A kék cinege szaporodása különféle természetes és mesterséges erdőkhöz kötődik, mivel fészkét faodvakban rendezi be. Gyakori vendég a kihelyezett fészekodvakban. Az elfoglalt odvakban gyökerekből és fűszálakból építi fel fiókái jövendő lakhelyét, amit mohával és szőrszálakkal puhán kibélel. Évente kétszer költ. A költés ideje április–július között van.

Egy fészekalj kb. 12 tojásból áll, amelyeken a szülők felváltva kotlanak két hétig. A kikelő csupasz és vak fiókák fészeklakók, de alig 18-22 napon belül kitollasodnak és kirepülnek. Addig gondos szüleik különféle ízeltlábúakkal, különös szeretettel lárvákkal táplálják őket.

Fészke, tojásaival
a fiókák eleinte csupaszok és vakok
Fészekodúból kitekintő fiatal madár

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] SPEC értékelése 4-es (jó kilátású, zömmel európai faj). Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint. Becslések szerint Magyarországon 220 000–295 000 fészkelő pár élhet és mérsékelt növekedést mutat.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. november 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]