Kék gurámi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kék gurámi
Trichogaster trichopterus2004.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Anabantoidei
Család: Gurámifélék (Osphronemidae)
Nem: Trichogaster
Faj: T. trichopterus
Tudományos név
Trichogaster trichopterus
(Pallas, 1770)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kék gurámi témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék gurámi témájú kategóriát.

A kék gurámi (Trichogaster trichopterus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a sügéralakúak (Perciformes) rendjábe és a gurámifélék (Osphronemidae) családjába tartozó faj.

Hosszúkás ovális testű, finom, halványkék színű hal. Oldalán két folt található, valamint egy sötét szemfolt, ami eléggé elöl ül a kis fejen. Színtelen úszóin kék pettyek vannak.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Délkelet-Ázsia, Burma, Malajzia, Thaiföld és Vietnam folyói és tavai. Fogságban kitenyésztettek más színű változatokat is. Kevesen tudják, hogy az oly népszerű aranygurámi és a márványgurámi is gyakorlatilag kék gurámi, csak a szelektív tenyésztés során színüket megváltoztatták.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 13-15 centiméter. A nagyobb állatokon az ivarokat a hátúszó alapján ismerhetjük fel. A nősténynek lekerekített, a hímnek hosszabbra nyúlt, csúcsos végű hátúszója van. Ívási időszakban a nőstények megtelnek ikrákkal, kissé "ducivá" válnak. A teljesen kifejlett hímek fonalszerű hasúszója narancssárga színű.

Gurami złoty - Trichogaster trichopterus.jpg

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik legkevésbé érzékeny díszhal. Mint a legtöbb labirintushal, kedveli a magasabb vízhőmérsékletet, ás a kevéssé mozgó vizet. Kedvező körülmények között akár a tíz éves kort is megérheti. A szabad természetben ragadozó életmódot folytat, de fogságban mindenevő, bár előnyben részesíti az élő eleséget. Békés, szívós és szapora faj. Ideális társas akváriumba, tartható vitorláshalakkal és más gurámifajokkal is.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szaporodásra készülő hímek egyes esetekben meglehetősen harciassá válhatnak. A fajtársakon kívül az idegen fajtájú halakat általában nem bántják. A legjobb, ha egy medencében csak egy hímet hagyunk. Ha a víz elég meleg a hím habfészket készít, a nőstény ebbe rakja 500-1000 ikráját. A hím párosodáskor átöleli testével a nőstényt a habfészek alatt, majd miután az ikrarakás befejeződött, a hím elüldözi a nőstényt. Ilyenkor biztosítsunk sok búvóhelyet a nősténynek, vagy távolítsuk el, mert a hím akár halálra is üldözheti. Mivel az ikrák elég olajosak és nehezek, elkezdenek lehullani, de a hím összeszedegeti és visszaköpdösi őket a habfészekbe. 24 óra múlva kelnek ki a lárvák. Kezdetben még úszóképtelenek, apjuk vigyáz rájuk. 3 napos korban elhagyják a fészket, hogy élelmet keressenek. Ekkor már elkezdhetjük őket sóféreglárvákkal etetni.

Lásd továbbá[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]