Kék cize
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Cyanerpes cyaneus (Linnaeus, 1766) |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Kék cize témájú médiaállományokat. |
A kék cize vagy kék cukormadár (Cyanerpes cyaneus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Mexikó, Aruba, Holland Antillák, Kuba, Trinidad és Tobago, Belize, Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama, Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Kolumbia, Peru, Suriname valamint Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi ritkás erdők, valamint parkok és nagyobb kertekben.[3]
Alfajai [szerkesztés]
- Cyanerpes cyaneus brevipes (Cabanis, 1850)
- Cyanerpes cyaneus carneipes (P. L. Sclater, 1860)
- Cyanerpes cyaneus cyaneus (Linnaeus, 1766)
- Cyanerpes cyaneus dispar Zimmer, 1942
- Cyanerpes cyaneus eximius (Cabanis, 1850)
- Cyanerpes cyaneus gemmeus Wetmore, 1941
- Cyanerpes cyaneus gigas Thayer & Bangs, 1905
- Cyanerpes cyaneus holti Parkes, 1977
- Cyanerpes cyaneus pacificus Chapman, 1915
- Cyanerpes cyaneus tobagensis Hellmayr & Seilern, 1914
- Cyanerpes cyaneus violaceus Zimmer, 1942[2]
Megjelenése [szerkesztés]
Átlagos testtömege 13 gramm. Csőre kard alakúan hajlott, s fejnél hosszabb, a hosszú szárny, amelyben a szabadon álló kilenc elsőrendű evező közül az első három a leghosszabb; továbbá a középhosszú, némileg kivágott farok. A nászruhában lévő hímje gyönyörűen fénylő ultramarinkék, feje tetején ragyogó kékeszöld; háta felső része, szárnya, farka és szemsávja fekete. Az evezők belső szegélye sárga. Szeme szürkésbarna, csőre fekete; lába élénk narancsvörös.
Életmódja [szerkesztés]
A fák koronájában tartózkodik, ahol a virágok nektárjával és érett, édes gyümölcsök levelével táplálkozik. Apró rovarokat is elkap.
Szaporodása [szerkesztés]
A tojó egyedül építi a fészkét egy ágvillában. Két-három tojást rak, amelyeken 13 napig kotlik. A kikelő fiókákat is jobbára egyedül gondozza. A fiatalok 15-17 napos korukban repülnek ki a fészekből.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2012. május 19.)
- ^ a b Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2012. május 19.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2012. április 14.)
Források [szerkesztés]
- ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. május 6.) (angolul)
- Brehm: Az állatok világa
További információk [szerkesztés]
- Tangarafélék
- Madárfajok
- Mexikó madarai
- Aruba madarai
- Belize madarai
- Costa Rica madarai
- Kuba madarai
- Salvador madarai
- Francia Guyana madarai
- Guatemala madarai
- Guyana madarai
- Honduras madarai
- A Holland Antillák madarai
- Nicaragua madarai
- Panama madarai
- Ecuador madarai
- Bolívia madarai
- Brazília madarai
- Kolumbia madarai
- Peru madarai
- Suriname madarai
- Trinidad és Tobago madarai
- Venezuela madarai

