Käthe Kollwitz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Käthe Kollwitz
German stamp- Käthe Kollwitz.jpg
Német emlékbélyeg, 1991

Született 1867. július 8.
Kalinyingrád
Meghalt 1945. április 22. (77 évesen)
Moritzburg
Nemzetisége német
Stílusa expresszionizmus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Käthe Kollwitz témájú médiaállományokat.

Käthe Kollwitz (Königsberg, 1867. július 8.Moritzburg, 1945. április 22. ) német grafikus, szobrász.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti családneve Schmidt. 1891-től Berlinben élt. Festészetet Königsbergben, Berlinben és Münchenben, szobrászatot 1904-től a párizsi Julian Akadémián tanult. Fiát az első világháborúban elvesztette. Szoros kapcsolatban állt a német baloldali mozgalmakkal.

Stílusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei a társadalmi igazságtalanságok ellen tiltakozó, elkötelezett alkotások. Stílusa ugyan a naturalizmusban gyökerezett, ám belső izzása miatt közel állt az expresszionizmushoz.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Litográfiasorozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Takácsfelkelés (Ein Weberaufstand), (1897 – 1898)
  • Német parasztháború (Deutscher Bauernkrieg), (1908)
  • Háború (1924)
  • Proletárok (1925)

Fametszetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • In memoriam Karl Liebknecht (1919)

Köztéri szobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szülők emlékműve (1924- 1932, Eessen-Roggevelde, Belgium)

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1991-ben arcképével német emlékbélyeget adta ki.
  • A Käthe Kollwitz-díj (Käthe-Kollwitz-Preis) is őrzi emlékét.
  • Teret nevzetk el róla Berlinben (Kollwitzplatz).

Írásai, levelezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Die Tagebücher 1908-1943. Hrsg. von Jutta Bohnke-Kollwitz. Siedler, Berlin 1989, ISBN 3-88680-251-5; Neuausgabe btb, München 2007, ISBN 978-3-442-73683-6
  • Briefe an den Sohn 1904–1945. Hrsg. von Jutta Bohnke-Kollwitz. Siedler, Berlin 1992, ISBN 3-88680-250-7 (bei den Briefen an ihren Sohn Hans Konrad Karl handelt es sich um die größte geschlossene Briefüberlieferung von Käthe Kollwitz)
  • Aus meinem Leben. Ein Testament des Herzens. Mit Zeichnungen von Käthe Kollwitz und einem Vorwort von Hans Kollwitz. Herder, Freiburg/Basel/Wien 1992, ISBN 3-451-04105-7; zuletzt 2006, ISBN 3-451-05757-3

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lenka von Koerber: Käthe Kollwitz. Visszaemlékezések. Európa Könyvkiadó. Budapest, 1959.
  • Kontha Sándor: Käthe Kollwitz. 1867–1945. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Budapest, 1964.

Németül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Andreas Benz: Es gibt auch ein Leben vor dem Tod. Zu Käthe Kollwitz. In: Der Überlebenskünstler: Drei Inszenierungen zur Überwindung eines Traumas. Europäische Verlagsanstalt, Hamburg 1997, ISBN 3-434-46233-3
  • Martin Fritsch (Hrsg.): Käthe Kollwitz. Zeichnung, Grafik, Plastik. Bestandskatalog des Käthe-Kollwitz-Museums Berlin. Seemann, Leipzig 1999, ISBN 3-86502-036-4
  • Martin Fritsch (Hrsg.): Hommage an, Homage to Käthe Kollwitz. Seemann, Leipzig 2005, ISBN 3-86502-117-4
  • Fritz Schmalenbach: Käthe Kollwitz. Langewiesche, Königstein 1965, ISBN 3-7845-2671-3
  • Werner Schmidt (Hrsg.): Die Kollwitz-Sammlung des Dresdner Kupferstichkabinetts. Graphik und Zeichnungen 1890-1912. DuMont, Köln 1988, ISBN 3-7701-2297-6
  • Kornelia Berswordt-Wallrabe: Käthe Kollwitz. Das Museum in Schwerin. 1997.
  • Ursula Trüper: Leider war ich ein Mädchen. Über Käthe Kollwitz. Edition Nautilus, Hamburg 2001, ISBN 3-89401-370-2

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Käthe Kollwitz témájú médiaállományokat.