Kávéspecialitások listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A lista a különböző országok kávévariációit gyűjti össze.

Németország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jegeskávé (Eiskaffee) – lehűtött kávé vaníliafagylalttal
  • Tejeskávé (Milchkaffee) – fele tej, fele kávé

Ausztria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kapuziner - tradicionális bécsi kávé, tejszínhabbal
  • Melange - hasonlít a Latte Macchiatohoz, manapság olyan kavékészítményekre alkalmazzák, ami tej és kávé keverékéből áll, Magyarországon gyakran egy mézréteg kerül az aljára. A hagyományos bécsi Melange azonban kávé és tej fele-fele arányú keveréke a tetején tejhabbal.[1]
  • Pharisäer – kávé rummal és tejszínnel

Svájc[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Franciaország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olaszország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ristretto - nagy nyomáson rövidre főzött kávé, mennyiségben a presszó kávé fele
  • Capuccino - eszpresszó krémes tejjel, néha kakaóval vagy fahéjjal szórják be a tetejét
  • Macchiato - „foltozott” kávé: eszpresszó, aminek a tetejére csak kevéske kémes tejet öntenek, amit a szépség miatt néha formáznak
  • Latte Macchiato - „foltozott tej”: a macchiatoval ellentétben ennél a krémes tejbe öntjük bele a kávét; a krémes tej, a kávé és a tejhab így alkot három réteget

Spanyolország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Spanyol kávé = Tia Maria + erősebb kávé

Portugália[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bica - erősebb, feketébb kávé, amit kicsi csészéből isznak
  • Pingo (Bica Pingada) - Bica egy kevéske tejjel

Írország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törökország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Török kávé (Türk Kahvesi) - egy erősebb, édesebb fekete kávé, amit kis kannában, kávézaccal együtt szolgálnak fel

Görögország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Frappé (Café frappé) - hideg, habosított, instant kávé, amihez jégkockákat adnak

Indonézia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hans-Joachim Rose: Die Küchenbibel. Enzyklopädie der Kulinaristik, S. 578, Tre Torri, Berlin 2007, ISBN 3-937963-41-3