Kálmán Oszkár

Kálmán Oszkár
Vajda M. Pál felvétele
Életrajzi adatok
Született	1887. június 19. Kisszentpéter
Elhunyt	1971. november 17. (84 évesen) Budapest
Sírhely	Kozma utcai izraelita temető
Házastársa	Grünvald Olga
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Pályafutás
Műfajok	opera, dal, oratórium
Aktív évek	1913 – 1954
Hangszer	ének
Hang	basszus
Tevékenység	operaénekes
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmán Oszkár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kálmán Oszkár (Kisszentpéter, 1887. június 19. – Budapest, 1971. november 17.) operaénekes (basszus) volt. Neve a magyar operatörténetben ma már elsősorban mint Bartók első Kékszakállúja él.

Élete

Kálmán Oszkár sírja

Zsidó családba született. Felsőkereskedelmi iskolában érettségizett, tisztviselőként dolgozott Lugoson, közben magánúton tanult zenét és a helyi műkedvelő kórusban énekelt. Hangját később Münchenben képezte. Előéneklés után, 1913-ban szerződtette az Operaház.

Hamlet atyjának szellemeként (Thomas: Hamlet) debütált. Első jelentős szerepe 1914. május 14-én Sarastro volt (Mozart: A varázsfuvola).

1918. május 24-én volt a nevezetes Bartók-ősbemutató, ami a szerzőnek is teljes megelégedésére szolgált, a közönség viszont értetlenül fogadta az új művet. Haselbeck Olgával a társulat fiatal tagjai közé számitottak, a már befutott énekesek húzódoztak a modern műtől, így esett rájuk a választás.

1927-ben Otto Klemperer a berlini de:Krolloperhez szerződtette. Itt is vett részt ősbemutatókban, pl. Paul Hindemith Napi hírek c. operájáéban (1929. június 8.)

1929 őszén visszaszerződtette a budapesti Opera, ahol 1940-ig, a második zsidótörvényig maradhatott. Ez után csak az OMIKE előadásain léphetett fel.

1945-től 1954-es nyugdíjazásáig újra az Operaház énekese lett.

Évtizedeken keresztül szinte hetente lépett fel oratóriumkoncerteken is. Dalénekesként is sokat szerepelt. Ő mutatta be Kodály Zoltán Megkésett melódiák c. dalciklusát 1918. május 7-én (a zongoránál Bartókkal).

Opera- és oratóriuménekesként vendégszerepelt számtalan német nagyvárosban és Prágában. A Kozma utcai izraelita temető művészparcellájában nyugszik.

Szerepei

• Bartók: A kékszakállú herceg vára – A Kékszakállú
• Beethoven: Fidelio – Rocco
• Benjamin Britten: Peter Grimes – Swallow
• Dohnányi Ernő: A vajda tornya – Nemere
• Donizetti: Don Pasquale – címszerep
• Farkas Ferenc: A bűvös szekrény – A mufti
• Gluck: Iphigenia Aulisban – Kalchas
• Goldmark: Sába királynője – A főpap
• Gounod: Faust – Mefisztó
• Paul Hindemith: Badeni tandráma a beleegyezésről – Karvezető
• Mozart: Szöktetés a szerájból – Ozmin
• Mozart: Così fan tutte – Guglielmo
• Mozart: Don Juan – Leporello
• Mozart: A varázsfuvola – Sarastro
• Muszorgszkij: Borisz Godunov – Pimen
• Muszorgszkij: Hovanscsina – Doszifej
• Offenbach: Hoffmann meséi – Crespel tanácsos
• Puccini: Bohémélet – Colline
• Puccini: Turandot – Timur
• Rossini: A sevillai borbély – Don Basilio
• Richard Strauss: A rózsalovag – Ochs báró
• Stravinsky: Œdipus rex - Kreon
• Thomas: Hamlet – A szellem
• Verdi: A trubadur – Ferrando
• Verdi: Rigoletto – Monterone
• Verdi: Álarcosbál – Sam; Tom
• Verdi: Aida - Ramfisz; A király
• Verdi: Don Carlos – Fülöp király; A főinkvizitor
• Wagner: Tannhäuser – Hermann őrgróf
• Wagner: Lohengrin – Madarász Henrik
• Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Veit Pogner
• Wagner: Trisztán és Izolda – Marke király
• Wagner: A Rajna kincse – Fasolt
• Wagner: Istenek alkonya – Hagen
• Wagner: Parsifal – Gurnemanz
• Weber: A bűvös vadász – Kaspar

Díjai

• 1946 – Az Operaház örökös tagja
• 1954 – Szocialista munkáért érdemérem

Irodalom

• Ádám Tünde: Kálmán Oszkár emlékére = Opera-Világ 2011. szeptember 19.
• Füzes Róbert: Színház az árnyékban. H. n., 1990. Ko-Libri K. ISBN 9638115106
• Gábor István: A BHZ-tól az ÁHZ-ig. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. ISBN 9633305187
• Kertész Iván: Az Operaház örökös tagjai: Kálmán Oszkár = Operaélet 6. évf. (1997) 3. sz. 18–20. l.
• Adatlapja az OMIKE oldalán Archiválva 2019. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben