Kálmán László (nyelvész)
| Kálmán László | |
 |
|
| Kálmán László | |
| Életrajzi adatok | |
| Nemzetiség |  magyar |
| Állampolgárság | magyar |
| Született | Budapest, 1957. november 24. (55 éves) |
Kálmán László (Budapest, 1957. november 24. – ) nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docense. A közéletben elsősorban 2007-ben lett ismert, amikor ellenindítványt nyújtott be a Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezéséhez[1] [2].
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
Középfokú tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában végezte francia–orosz tagozaton, és ebben az intézményben tett 1976-ban érettségi vizsgát. Az érettségi után az ELTE Bölcsésztudományi karán tanul tovább, spanyol nyelv és irodalom szakon, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakon, ahol 1981-ben szerzett diplomát. 1981 és 1983 között a budapesti Filmtudományi Intézet munkatársaként dolgozott, közben tanulmányait folytatta, és 1983-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett, majd 1985-ben a Salzburgi Nyári Egyetemen fonológiát hallgatott. 1984–87 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének Tudományos továbbképzési ösztöndíjasa volt. 1986-ban elnyerte a Boursier de la Confédération kutatói ösztöndíját, és egy évet tölt a svájci Genfben. Hazatérése után az MTA Nyelvtudományi Intézete foglalkoztatja 1991-től, és ez a foglalkoztatása egészen 2000-ig tart. Ezután egy éven át ismét külföldön folytatja munkáját docensként Amszterdamban, a számítógépes nyelvészet szakon 1992-ig. Az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docensi kinevezését 1994-ben szerezte meg. 2000 és 2002 között a budapesti Mindmaker Ltd. alkalmazta tudományos főmunkatársként. Ezen irányú tevékenységét a 2003-tól az Applied Logic Laboratory cég keretén belül végezte. Ezzel párhuzamosan részt vállalt a Nemzeti Digitális Archívum munkájában a szemantikai munkacsoportjának tagjaként és az Erasmus Kollégium vezető tanáraként. 2005-től az Erasmus Kollégiumi Tanács tagja is egyben.
Szakmai munkájában és tanári pályáján nagymértékben segítette az idegen nyelvekben való jártassága. Anyanyelvén, a magyaron kívül angol, francia, spanyol, holland, német és orosz nyelven tud kommunikálni. Számítógépes ismeretei kiterjednek a Unix és DOS operációs rendszerekre valamint a Lisp, TeX (szakértői színvonalon), C, C++, Python és a HTML programnyelvek ismeretére.
Szakmai érdeklődési területe [szerkesztés]
Grammatikaelmélet, formális szemantika, analógiás nyelvtanok, számítógépes nyelvészet, konstrukciós nyelvtan, anyanyelvi nevelés, nyelvtudományok.
Oktatói munkája [szerkesztés]
- Neumann János Számítástudományi Társaság
- 1988. Unifikációelmélet
- 1988. Diskurzusreprezentációs elméletek
- Groningeni Nyári Egyetem
- 1990. Bevezetés a diskurzusreprezentációs elméletekbe
- BME Informatikai Kar
- 1991. Számítógépes nyelvészet
- Amszterdami Egyetem, Számítógépes Nyelvészet Tanszék.
- 1991-1992. Diskurzusszemantika, Számítógépes mondatelemzés.
- 1991-1993. Jelentés és kontextus
- ELTE Romanisztikai Doktori Iskola
- 2003-2004. Szemantika
- 2006-2007. Szemantika
- ELTE Angol Nyelvészet BA
- 2006-2007. Informatika
- ELTE Anglisztika BA, Germanisztika BA, Keleti nyelvek és kultúrák BA, Ókori nyelvek és kultúrák BA, Romanisztika BA, Szabad bölcsészet Szlavisztika BA.
- 2006-2008. Bevezetés a nyelvtudományba
- MTA-ELTE Elméleti Nyelvészet Szakcsoport
- 1989-1990. Nem-lineáris fonológia
- 1990- Dinamikus szemantika
- 1990- Terepmunka, magyar, beás, siketek jelnyelve.
- 1990- Számítógépes ismeretek, (Lisp, TeX, C).
- 1993-1997. Diskurzus-szemantika
- 1993- Formális szemantika
- 1993- Konstrukciós nyelvtan
- 2000- Magyar leíró nyelvtan
- 2000- A nyelvészet területei
- 2000- Számítógépes nyelvészet
- 2000- Számítógépes lexikon-modellek
- 2004- A formális szemantika logikai alapjai
- 2004- Beás leíró nyelvtan[3]
- 2006- Bevezetés a nyelvtudományba
- 2006- Informatika
Könyvek [szerkesztés]
- A Lisp programozási nyelv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989. Szerkesztők: Zimányi M., Kálmán L. és Fadgyas T. ISBN 9631081834[4]
- Magyar leíró nyelvtan. Mondattan I. Budapest, 2001. Szerkesztette: Kálmán László
- Konstrukciós nyelvtan, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001. ISBN 9638609079[5]
- Kálmán László-Trón Viktor-Varasdi Károly, Lexikalista elméletek a nyelvészetben, Tinta Kiadó, Budapest, 2002. ISBN 9639372293
- Kálmán László és Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005. ISBN 9789637094651
Publikációk [szerkesztés]
Interjúk [szerkesztés]
- Kálmán László, a nyelvész, 2007. július 12.
- Kálmán László internetes obstrukciója, 2007. július 13.
- „Kritikámat a gyakorlatba is átültettem”, 2007. július 19.
- Interjú a Klubrádió Klubdélelőtt c. műsorában (mp3), 2007. szeptember 15. (Hozzáférés: 2010. október 27.)
- Kálmán László: a nyelvművelés áltudomány, 2009. augusztus 5.
- Csúsztatás miniszter-módra, 2009. október 12.
- Kövér mondatok: Értelmezhetetlen kifejezések, Népszabadság, 2009. október 16.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Origo.hu Medián: kilencigenes népszavazás várható
- ↑ Szépe Judit: Előzmények; Szépe Judit honlapja.
- ↑ Orsós Anna, Kálmán László: Beás nyelvtan. (Hozzáférés: 2009. október 9.)
- ↑ A LISP programozási nyelv. (Hozzáférés: 2009. szeptember 28.)
- ↑ Kálmán, László. Konstrukciós nyelvtan. Budapest: Tinta Kiadó (2001. május 24.). ISBN 9638609079
Források [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
- Kálmán László olvasói levele
- Leállt a nyomozás Kálmán László nyelvész ügyében
- A láthatatlan hadsereg
- A pincei bogár visszavág
