Kálium-ferrocianid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálium-ferrocianid
Kaliumhexacyanoferrat(II).jpg
IUPAC-név kálium-ferrocianid
Más nevek sárgavérlúgsó
Kémiai azonosítók
CAS-szám 14459-95-1
EINECS-szám 237-722-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet K4Fe(CN)6
Moláris tömeg 422,35 g/mol (trihidrát)
368,35 g/mol (vízmentes)
Megjelenés sárga kristályok (trihidrát)
fehér por (vízmentes)
Halmazállapot szilárd
Olvadáspont ~70 °C (trihidrát)
Forráspont bomlik
Oldhatóság (vízben) 28,9 g/100 ml (20°C)
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok R52/53[1]
S mondatok S50, S61[1]
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation a kálium vegyületei
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A kálium-ferrocianid, köznapi nevén sárgavérlúgsó (K4[Fe(CN)6] kálium-hexaciano-ferrát(II)) komplex vegyület.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előállítása: vas(II)-sók oldatából kálium-cianiddal. Pl.:

\mathrm{FeSO_4 + 6 KCN \Rightarrow K_4[Fe(CN)_6] + K_2SO_4}\,\!

3 kristályvízzel kristályosodik (K4[Fe(CN)6]·3H2O), amelyet 60 °C fölé hevítve fokozatosan elveszít. 100 °C-on már teljesen vízmentessé válik. A vízmentes só színtelen por.

Vas(III)-sókkal sötétkék csapadékot (berlini-kék) ad, melyet színezékként használnak. A reakció nagyon érzékeny, ezért vas kimutatására használják az analitikában.

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]