Kálium-benzoát
| Kálium-benzoát | |||
| |||
| IUPAC-név | Kálium-benzoát | ||
| Más nevek | E212 | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 582-25-2 | ||
| PubChem | 11399 | ||
| EINECS-szám | 209-481-3 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C7H5KO2 | ||
| Moláris tömeg | 160,2117 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér, szilárd anyag | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] | ||
| R mondatok | nincs[1] | ||
| S mondatok | nincs[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A kálium-benzoát (E212) a benzoesav káliumsója, melyet az élelmiszeriparban tartósítószerként alkalmaznak, mert alacsony pH értéknél (<4,5) az esetlegesen az élelmiszerbe került penészgombák, élesztőgombák, és egyes baktériumok szaporodását megakadályozza.
Felhasználják savas élelmiszerek, mint például a gyümölcslevek (citromsav-tartalom miatt), üdítőitalok (foszforsav-tartalom miatt), savanyúságok (ecet miatt), és más élelmiszerek tartósításához.
A legtöbb országban, például Kanadában, az USA-ban, és az EU-ban engedélyezett adalékanyag. Az Európai Unióban a gyermekek számára készített élelmiszerekben való felhasználását nem ajánlják.[2]
A tartósítás hatásmechanizmus[szerkesztés]
A sejtbe való bekerülést követően a foszfofruktokináz nevű enzim működését blokkolják a cukor lebontásában, így a gombák és baktériumok számára a cukorbontás 95%-át megakadályozzák, gátolva ezek szaporodását. A gátlás savas pH mellett (<5) történik, ami az anaerob bomlás esetén áll fenn.[3]
Egészségügyi kockázatok[szerkesztés]
A C-vitaminnal (aszkorbinsav, E300) együtt alkalmazva benzol, egy ismert rákkeltő anyag keletkezhet, melynek mennyisége a hőmérséklettől, a fénymennyiségtől, és az eltelt időtartamtól egyaránt függ.[4]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b c Biztonsági adatlap (Alfa-Aesar)
- ↑ Cosmetic Ingredient Review Expert Panel Bindu Nair (2001). „Final Report on the Safety Assessment of Benzyl Alcohol, Benzoic Acid, and Sodium Benzoate”. Int J Tox (20 (Suppl. 3)), 23-50. o.
- ↑ Krebs HA, Wiggins D, Stubbs M (1983). „Studies on the mechanism of the antifungal action of benzoate”. Biochem J (214), 657-663. o.
- ↑ FDA, 2006. "Data on Benzene in Soft Drinks and Other Beverages, " United States Food and Drug Administration. Accessed June 2nd at: http://www.cfsan.fda.gov/~dms/benzdata.html Archiválva 2008. március 26-i dátummal a Wayback Machine-ben