Jézus szíve kilátó
| Jézus szíve kilátó | |
| Fényt hozó Krisztusunk | |
 | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország |  Románia |
| Megye | Hargita megye |
| Település | Farkaslaka, Székelyszentlélek |
| Hely | Gordon-tető Farkaslaka közelében |
| Építési adatok | |
| Szobrász | Zawaczky Walter |
| Készítés ideje | 2011 nyara |
| Felállítás ideje | 2011. december 13. |
| Felavatás ideje | 2013. augusztus 17. |
| Felhasznált anyagok | rozsdamentes acél horganyzott vas |
| Kivitelező(k) | Severimpex Kft. Laszlo Constr. Kft. NYKO Kft. |
| Készítési költség | 200 000 euró |
| Tulajdonos | székelyszentléleki közbirtokosság |
| Alapadatok | |
| Típus | kilátó |
| Stílus | modern |
| Magassága | 22 m |
| Elhelyezkedése | |
 Jézus szíve kilátó
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 23′ 37″, k. h. 25° 15′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 37″, k. h. 25° 15′ 23″ | |
A Jézus szíve kilátó (vagy egyszerűen Jézus-szobor; teljes nevén Fényt hozó Krisztusunk) egy Jézust ábrázoló műalkotás Farkaslaka, Székelyszentlélek és Bogárfalva falvak határában, a Romániához tartozó Székelyföldön, Hargita megyében. A 958 méter magas Gordon-tetőn elhelyezkedő szobor kilátóként is funkcionál. Az alkotás legfőbb alapanyaga rozsdamentes acél, és egy két méteres betontalapzaton áll.
A Zawaczky Walter szobrászművész tervei alapján készült Jézus-ábrázolást 2011 decemberében állították fel, és 2013. augusztus 17.-én avatták fel. A szobor fejrészébe csigalépcső vezet. 22 méteres magasságával Kelet-Európa legmagasabb Krisztus-ábrázolásának számít. A monumentális Jézus-szobrot számos kritika éri kinézete, méretei és anyaga miatt.
Fekvése[szerkesztés]
A szobor a romániai Hargita megyében, Farkaslaka és Székelyszentlélek települések között található; a 953 méteres tengerszint feletti magasságú Gordon-tetőn állították fel. A műalkotás a Parajdot Székelyudvarhellyel összekötő DN 13A főútról, Székelyszentlélek irányából közelíthető meg kavicsos úton. Farkaslakán jobbra, majd a Bogárfalvánál található eltérőnél jobbra kell térni, hogy el lehessen jutni a néhány kilométer hosszúságú földúthoz, mely a Krisztus-szoborhoz vezet.[1]
Építése és története[szerkesztés]
A szobor megépítését és környezetének rendbetételét is magába foglaló projekt részleteit a Protemp Alapítvány dolgozta ki, valamint szorgalmazta a tervek létrejöttét. Az alkotás helyét egy bogárfalvi vállalkozó jelölte ki. A beruházás megépítési költségének összege mintegy 200 000 euró volt, mely a Gordon Kft., több vállalkozó és magánszemély, valamint Farkaslaka önkormányzatának a jóvoltából gyűlt össze. Az alkotás terveinek elkészítésére Zavaczky Walter Levente szobrászművészt kérték fel.[2][3] A szobor alapját a nyikómalomfalvi Laszlo Constr. Kft. készítette, a fémvázon a székelyudvarhelyi NYKO Kft. munkásai dolgoztak.[1] A tervezési munkálatokat a székelyudvarhelyi Severimpex Kft. végezte el.[4]
A szobor maga 2011 nyarán készült el, felavatásának idejét augusztus 21-ére tűzték ki. Ennek ellenére még mielőtt a hivatalos átadás megtörténhetett volna, a Hargita Megyei Főépítészi Hivatal keretei között működő konzultatív testület augusztus elején tiltakozását fejezte ki egy általa kibocsátott közleményben, miszerint az építés alatt álló Krisztus-kilátó „tájidegen, és már-már kimeríti a giccs fogalmát”. A tiltakozásra és az engedélyek megvonására hivatkozva az átadás idejét elhalasztották.[5]
Az urbanisztikai tervet a projekt kezdeményezői 2011 novemberében nyújtották be. A szobor elhelyezési munkálatai hivatalosan november 28-án kezdődtek el újra. A szoborra vonatkozó építési engedélyeket jogi kiskapu segítségével oldották meg úgy, hogy a kilátó területét belterületté nyilvánították, így csak a farkaslaki polgármesteri hivatalnak kellett kiadnia építési engedélyt, mivel a megrendelő a székelyszentléleki közbirtokosság volt.[6] Ennek a lépésnek köszönhetően december 13-ára végleg felállították jelenlegi helyére az alkotást. Albert Mátyás, Farkaslaka polgármestere így fogalmazott az építés körüli problémákról: „Kicsit időigényes volt az építés, főként, hogy nyáron az engedélyek hiánya miatt le is kellett állítani, de hál' istennek most már minden rendeződött.”[1]
A felavatás 2013. augusztus 17-én történt. Az ünnepélyes átadás előtt rendbe tették a szobor környezetét, javították a kilátó felé vezető földutat, gyalogos sétányt alakítottak ki, terméskővel burkolták az alapzatot, parkot és gépjármű-parkoló építettek a környéken. Az avatáson részt vett Soltész Miklós, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára, Kovács Lehel, Farkaslaka polgármestere, Tamás József csíkszeredai római-katolikus püspök és több ezer érdeklődő.[7]
Leírása[szerkesztés]
Már az eredeti látványtervekből is kimutatható, hogy a monumentális méretekkel rendelkező fémszobor megjelenését a brazíliai Rio de Janeiro városában található ugyancsak nagy méretű alkotásra, a Megváltó Krisztus szobrára alapozták. A műalkotás fejét, kezét és palástját egy körülbelül 20 méter magas fémvázra helyezték rá.[8] A szobor a tárt karú Jézus Krisztust ábrázolja. A hat emeletből felépülő galvanizált fémszerkezet egy majdnem 400 köbméteres, mintegy két méter magas masszív betontalapzaton helyezkedik el.[1][4] A műalkotás teljes magassága eléri a 22 métert, ezzel Kelet-Európa legmagasabb Krisztus-ábrázolásának számít.[6]
A szobor legfőbb alapanyaga a rozsdamentes acél. Krisztus törzse cinkkel ötvözött vasból készült, míg palástja, feje és kezei inoxszal bevont fémből épültek meg.[1] Építési anyagának jellege miatt nem korrodálódik, ennek köszönhetően újítás nélkül is hosszú ideig megmarad eredeti állapotában. A szobor kilátóként is funkcionál; az alkotás testében csigalépcsősor kapott helyet, amelynek segítségével fel lehet jutni a szobor fejrészébe, ahonnan széles panoráma nyílik a környező tájra. Egyes vélemények szerint szép időjárás esetén a Fogarasi-havasokig is ellátni.[2]
Fogadtatása[szerkesztés]
A mű számos kritikában részesült elsősorban óriási méreteinek, valamint megjelenésének következtében. A szobor már a tervek elkészülte után megosztotta a közvéleményt, nagy port kavart a helyiek és a sajtó körében is. A Jézus-ábrázolás megépítése ellenzőinek egy része esztétikai szempontból elfogadhatatlannak és hivalkodónak, vagy egyszerűen giccsnek tartja az építményt. Mások szerint már a szobor anyaga és rendeltetése sem elfogadható; szerintük a fémből készült szobor teljesen idegen a székely hagyományoktól és a táj összképétől, úgy vélik, hogy inkább a kő vagy a fa lett volna a megfelelő alapanyag. Ugyanakkor tiszteletlenségnek találják, hogy a vallási témájú szobor feje kilátóként is működik.[2][3] Hegedűs Enikő művészettörténész így jellemezte a szobrot: „A tervezett kilátó nemcsak koncepcióként, de művészi megfogalmazásként is gyenge utánzat, giccses alkotás, amely anyagában, méreteiben és formai tekintetben is sok kívánnivalót hagy maga után.”[9] A megépítést ellenzők legtöbbször a pléh-Krisztus gúnynévvel illetik a szobrot.[2][3]
Számos ember véleménye részben vagy teljesen eltér a negatív értékeléstől, számos ember számára igazi vallási élményt jelent az alkotás. A legtöbb támogató a kilátó turisztikai vonzerejével érvel, egyesek a katolikus székelység vallási jelképének is tekintik. Sokak szerint a kilátó egy idő elteltével a környék jelképének fog számítani. Albert Mátyás farkaslaki polgármester szerint a helyiek mintegy 80 százaléka szerint helyes döntés volt az alkotás elkészítése és megépítése. A polgármester így válaszolt a kritikák érveire: „A tájkép nem a szobor révén fog elcsúnyulni. Véleményem szerint azon szakmabeliek, akik ellenezték a tervet, csak irigységből tették ezt. A párizsi Eiffel-torony építése idején számtalan ellenzője volt, míg mára a város jelképévé vált”.[1][2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f Kovács Eszter: Felöltötte Krisztus alakját a kilátó. Székelyhon, 2011. december 13. (Hozzáférés: 2012. április 10.)
- ↑ a b c d e B. D.: Óriási acél Krisztus óvja Székelyföldet. fn24, 2012. január 28. [2012. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 10.)
- ↑ a b c Hamarosan elkészül a farkaslaki Pléhkrisztus. transindex, 2011. december 12. (Hozzáférés: 2012. április 10.)
- ↑ a b Lázár Emese: Legyőzte Krisztust a pénz. uh.ro, 2011. december 7. (Hozzáférés: 2012. április 10.)[halott link]
- ↑ Bodó Előd Barna: Turistacsalogató kilátó Farkaslakán – VIDEÓ. erdély.ma, 2011. december 14. (Hozzáférés: 2012. április 10.)[halott link]
- ↑ a b Duna Híradó: Már áll a 22 méteres Krisztus-szobor. Híradó.hu, 2011. december 18. (Hozzáférés: 2012. április 10.)[halott link]
- ↑ Valóra vált álom: gigantikus Krisztus-kilátót avattak. Magyar Nemzet online, 2013. augusztus 17. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)
- ↑ MTI: Húszméteres Jézus-szobor épül Hargitán. Kis-Kunság, 2011. július 31. (Hozzáférés: 2012. április 10.)[halott link]
- ↑ Lázár Emese: Bűnbe viszi Székelyföldet a Krisztus-kilátó. manna.ro, 2011. augusztus 11. [2012. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 11.)
További információk[szerkesztés]
- Krisztus kilátó a Gordon tetőn 2011. Csedő Attila fotóblogja, 2011. december 16. (Hozzáférés: 2012. április 10.)
- Jézus szíve szobor, Farkaslaka, Székelyszentlélek – Erdélyi képek.hu
.svg){kind=small}
