Jászberényi Főtemplom
| Jászberényi Főtemplom | |
 | |
| Egyházmegye | Egri főegyházmegye |
| Védőszent | Nagyboldogasszony |
| Építési adatok | |
| Stílus | barokk építészet |
| Tervezője | Mayerhoffer András (torony) Jung József (templomhajó) |
| Felszentelés | 1782. július 28. |
| Felszentelő | gróf Eszterházy Károly |
| Település | Jászberény |
| Elhelyezkedése | |
 Jászberényi Főtemplom
Pozíció Jászberény térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 19° 54′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 19° 54′ 40″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jászberényi Főtemplom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Jászberényi Főtemplom Jászberény egyik kiemelkedő műemléke a főtéren álló Nagyboldogasszony[1] vagy Nagytemplom római katolikus főplébánia temploma. A Nagytemplom tornya a kései barokk formáját viseli. A torony és a templomhajó nem egy időben, hanem két szakaszban épült fel. A templomhajó építészeti stílusa a klasszicizmus felé hajlik.
Ősi templomépület története[szerkesztés]
A jászberényiek első templomára[mj 1] vonatkozó hiteles adat 1472-ből származik. Mátyás király kérésére IV. Szixtusz pápa megengedte, hogy Jászberényben ferences szerzetesek letelepedhessenek.
Jászberény a török megszállás alatt nagy pusztítást szenvedett.[mj 2] Annak tragédiáit még növelték a 16. századbeli vallási villongások is. A törökök az 1690-es évekbeni kiűzése után történt a régi csúcsíves templom újjáépítése.[mj 3] Első lépcsőben 1722-ben készült el a torony, majd 1735-ben a templomot is kibővítették, miután a hívők már nem fértek el. Ezt megerősítette az 1766-os Canonica Visitatio[mj 4] jegyzőkönyve is.
Mikoviny Sámuelnek – aki a magyar térképészet megteremtője volt – az 1740-es évekből fennmaradt egy rajza Jászberény látképéről, amely a csúcsíves régi nagytemplomot, a ferences templomot és a református fatornyú templomot tartalmazza.[mj 5]
Az 1722-ben épült torony alig 30 évig állt, mert 1753-ban le kellett bontani.[mj 6] A torony lebontásával a templom minden díszét elveszítette. A redemptio és a hármas kerületek visszaállítása viszont kedvezően befolyásolta a templom új tornyának az építését.
Új torony építése[szerkesztés]
A torony alapkőletétele 1759-ben volt.[mj 7] A torony építésére a megbízást Mayerhoffer András építőmester nyerte el. A hazai barokk-rokokó építészet egyik legtehetségesebb képviselője volt.[mj 8] A torony építése 1759–1761 között épült az akkor még középkori eredetű gótikus templomhoz. Az 1761. évi elkészülési időpont csak a sisak nélküli toronyra vonatkozik, a vörösréz toronyfedést később készítették el.[mj 9] Ekkor helyezték a torony csúcsára a Szent Koronát, amely kifejezte a jászok ragaszkodását mindenkori királyukhoz.
Harangok[szerkesztés]
Amikor megépült a torony, akkor új harangok kerültek beszerzésre. A mai toronyban jelenleg 3 harang lakik. A legnagyobb 1257 kg-ot nyom, d1 alaphangú és a Boldogságos Szűz Mária és Szent Orbán vértanú tiszteletére szentelték fel, 1762-ben Budán öntötték.[mj 10] Csak történeti érdekességképpen a legnagyobb harang 1836-ban megrepedt és ekkor Egerben átöntötték. A két kisebb harang a 828 kg tömegű, f1 alaphangú és a 80 kg tömegű, gisz2 hangú használaton kívüli lélekharang. Előbbit 1925-ben Budapesten, utóbbit 1792-ben Egerben öntötték. A korábbi öt harangból a 354 és 161 kg-osakat (b1 és d2 alaphangúak voltak, 1925-ben készültek a 828 kg-ossal együtt Budapesten) a második világháborúban elvitték. Érdekes, hogy a harangokat mai napig kézzel húzva szólaltatják meg. A nagyharang az ország legnagyobb kézzel megszólaltatott harangja.
Új templomhajó építése[szerkesztés]
Az 1772-es nagy földrengés[mj 11] tönkretette az ősi nagytemplom hajóját, amely annyira megrongálódott, hogy 1774-ben le kellett bontani. Az új, Mayerhoffer által épített templomtorony viszont sértetlen maradt.
A földrengés után eldöntötték, hogy új templomhajót építenek és Jung József pesti építőmester kapott illetve nyerte el a megbízást.[mj 12] Az új klasszicista templomhajót Jung József tervei alapján megépítették és gróf Eszterházy Károly egri püspök 1782. július 28-án szentelte fel.
A templom belső berendezéseit is a földrengés után készítették – a retablókat és a tabernákulumot Pollack Mihály tervei szerint – illetve vásárolták.
A főoltárképet 1884-ben Soldatits Ferenc festette Rómában, a festmény Mária mennybemenetelét ábrázolja.
Orgona[szerkesztés]
A templom orgonáját – 2800 síp és 43 regiszter - a híres Angster József pécsi cége az Angster orgona- és harmóniumgyár építette 1912-ben.[mj 13]
A főtemplom története 1956-ban[szerkesztés]
Az 1956-os forradalom jászberényi eseményeinek tragikus végkifejlete az volt, hogy a bevonuló barbár szovjet megszállók két gyújtógránáttal fölgyújtották a templom tornyát, amely tetőzetének egy részével együtt leégett. Az újjáépítés közel egy évtizedes, keserves, a hatóságokkal sokszor kilátástalannak tűnő küzdelem ellenére 1968-69-ben megtörtént.[mj 14]
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Az egri egyházmegye területén szedett tizedek 1333–1335 közötti jegyzékében a jász plébániák nem szerepelnek, tehát amit számos forrás megemlít, azt ez a dokumentum cáfolja 1332-ben nem állhatott még templom épület.
- ↑ A város 1594 és 1617 közötti években majdnem teljesen lakatlan volt a város.
- ↑ lásd Gyurka József forrásként megjelölt tanulmányát.
- ↑ plébániák - kánonjogban előírt - felkeresése felügyelet és ellenőrzés céljából
- ↑ A régi Jászberény látképes ábrázolása / Komáromy József. – 133-145. o. Fényképek, rajzok is. Mikoviny Sámuel 1740-es látképe. 1865-ös képek, rajzok, metszetek.
- ↑ Jászberény város 1753. december 27-i tanácsülés jegyzőkönyve
- ↑ „Protocollum” 1759. október 8. 56-57old. (Szolnok Megyei levéltár)
- ↑ Fő műveiben a Grassalkovich család építészeti igényeit elégítette ki.
- ↑ 1802-ben a torony díszes sisakot kap amelyet Karbetter József pesti ácsmester készített.
- ↑ A harangokról feljegyzéseket az 1805–1813-1829. évi Canonica Visitatiók jegyzőkönyveiben találunk. (Sáros András könyve)
- ↑ 1772. november 12-én
- ↑ Biztos, hogy pályázat lehetett, mert Jung versenytársának Gföller Jakab kamarai építőmester – 1770-es és 1820-as tervrajza is megmaradt. Jung elfogadott tervrajza viszont elveszett. Forrás: Művészeti Lexikon.
- ↑ Az Angster orgonaépítés történetének 125 éve. Baranya Történelmi közlemények IX-X. évfolyam. 1996–1997
- ↑ Az rekonstrukció részletes dokumentációja a forrásként mellékelt Sáros András könyvében megtalálható
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ A Nagyboldogasszony templom elnevezése régi keletű, már a török időkben keletkezett török oklevelekben is így nevezték a templomot
Források[szerkesztés]
- Komáromy József: A jászberényi Nagyboldogasszony főtemplom építéstörténete 1805-ig. Jászberényi Jász Múzeum Évkönyve. Jászberény: (kiadó nélkül). 1937.
- Művészeti Lexikon II. kötet. Akadémiai kiadó. Budapest: (kiadó nélkül). 1966.
- Gyurka József: A jászberényi plébániatemplom története. Egri Egyházmegyei Közlöny 21. szám. 1878.
- Sáros András: A Jászberényi Főtemplom története. Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Jászberényi csoportja. Jászberény: (kiadó nélkül). 2002.
- Blénessy János: Jászberény természeti viszonyai és élete. Jászberény: (kiadó nélkül). 1940.
- Komáromy József: A régi Jászberény látképes ábrázolásai. A Jász Múzeum 1938–1943. évi évkönyvében. Jászberény: (kiadó nélkül). 1938–1943.
- Komáromy József: Adatok Jászberény múltjából. Jászberény: (kiadó nélkül). 1939.