Jászai Mari Színház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jászai Mari Színház, Népház
Általános adatok
Korábbi neveiNépház,
1989-től Népház-Játékszín,
1994-től Jászai Mari Színház
NévadóJászai Mari
Alapítva1917 és 1991
Státusszínházi és egyéb művészeti (Művészetek Háza[m 1]) tevékenység.
Profilklasszikus és mai, külföldi és magyar drámák; klasszikus és kortárs irodalomból gyermek és ifjúsági darabok, saját és közös produkciók, továbbá vendég előadások bemutatása helyben, és országosan.
AlapítóMagyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat
FenntartóTatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
Társulatok- befogadó színház és további csoportok (zenei, képzőművészeti, tánc, stb.)
- önálló, állandó társulat 2014 óta
TagozatokSzínház, mozi, koncertterem, 1952-1963 között megyei, 2009-től központi Városi Könyvtár is.
Személyzet
FőigazgatóCrespo Rodrigo
IgazgatókJuhász Károly - produkciós vezető
Dr. Gyenge Balázs - marketing vezető
Szvatek Péter - műszaki vezető
művészeti programvezető - Jenei Gabriella
Művészeti főtitkárMihály Csaba
RendezőkBálint András, Forgács Péter, Göttinger Pál, Guelmino Sándor, Hargitai Iván, Korcsmáros György, Paczolay Béla,Pesty-Nagy Kati, Pille Tamás, Szűcs Gábor, Tóth Miklós,Vidovszky György
Színészek12
Elérhetőség
Cím2800 Tatabánya, Népház u. 5.
Telefonszám34/323-090
Honlapwww.jaszaiszinhaz.hu
E-mailtitkarsag@jaszaiszinhaz.hu
Jászai Mari Színház, Népház (Komárom-Esztergom vármegye)
Jászai Mari Színház, Népház
Jászai Mari Színház, Népház
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
é. sz. 47° 33′ 20″, k. h. 18° 25′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 20″, k. h. 18° 25′ 31″
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászai Mari Színház, Népház témájú médiaállományokat.

A Jászai Mari Színház, közismert nevén Népház Tatabánya legjelentősebb kulturális intézménye, a város kulturális és művészeti életének meghatározó helyszíne, szellemi központja. Az épületet körülölelő park – tavával együtt – természetvédelmi terület.

Története[szerkesztés]

A Népház a legrégibb művelődési intézmény Tatabányán. A Magyar Állami Kőszénbányák (MÁK) Rt. 1913-ban kezdte el az építését, majd 1917-től adta át a művelődés intézmény céljaira. Azóta is a város legjelentősebb kulturális intézménye. 1952–1963 között itt működött Komárom megye könyvtára is, mely 1955. április 11-én felvette József Attila nevét.[1][2]

Kezdetek[szerkesztés]

A tatabányai bányatársaság korán felismerte, a bányamunkások szokásainak és gondolkodásmódjának megváltoztatása, nevelése céljából a munkavállalók művelődését szolgáló intézmények létesítésére van szükség. A 20. század fordulóján, mikor akkora profitra tett szert, a bányászok, illetve a bányatelepen élők, dolgozók ismeretszerzési és szórakozási igényeinek kielégítésére 1913-ban elkezdte egy úgynevezett népház építését, mely 1917-ben nyitotta meg kapuit. Az épület 750 férőhelyes nagyterme kiválóan alkalmas volt ingyenes színi- és mozielőadások (egyes források szerint 1928-ig 104 némafilm-előadás került vetítésre), valamint hangversenyek tartására, e mellett öntevékeny művészeti csoportok, színkörök, dalárdák, olvasókörök működését tette lehetővé. Az iskolai és óvodai pedagógusok a népművelési előadások állandó szereplői voltak, sőt, munkaköri kötelességük volt, hogy évente több alkalommal, az általuk kiválasztott témában előadásokat tartsanak. Az 1941-es Komárom vármegye évkönyve szerint a MÁK Rt. tatabányai bányatelepén „a társadalmi, egyesületi és kulturális élet igen fejlett, a munkásság ennek következtében felvilágosult, szorgalmas, jóakaratú, hazafias gondolkozású és csekély kivétellel vallásos érzelmű”.[3][4] Az intézmény 1948-igállt a MÁK Rt. irányítása alatt.

Az államosítás után, 1964-ben alakult meg a vendégtársulatok mellett a helyi amatőr színjátszó csoport, a Bányász Színpad, melyet 1973-ig a hivatásos sportolóként a városba került Éless Béla vezetett, mely a Tatabányai Szénbányák Vállalati Szakszervezeti Bizottság fenntartásában, a Bányász Művészegyüttes 6 művészeti ágának egyik szakágaként működött. Tatabánya ettől kezdve hamar az országos amatőr színjátszás élvonalába került, és házigazdája volt a Munkásszínjátszók Országos Találkozóinak is. 1962–1964 között felújították, 1976–1979 között pedig át is építették az épületet, mely e második rekonstrukció során új szárnyat kapott, ahol egy kamaraszínpad és egy zeneterem került kialakításra. Ennek köszönhetően, és hogy a megyeszékhelynek egy állandó színháza legyen saját társulattal, az amatőr együttest hivatásos vagy félhivatásos rangra emelhették.

A már eddig is László Tibor vezetésével működő amatőr társulatból 1979–1980-ban alakult meg az Orpheusz Színház, Tatabánya (röviden: OTT), ami a már felújított épületben kezdhetett játszani. 1980. szeptember 6-án – a 30. Bányásznap keretében – a Népház előtt felavatták Varga Imre Orpheusz című szoborkompozícióját is.[5]

Ez után az 1985 óta[6] Éless Béla vezetésével működő Komárom Megyei Játékszín, 1989. október 1-től Népház-Játékszín néven Tatabánya első államilag támogatott hivatásos színháza lett. Olyan klasszikusokat vittek színre, mint Ken Kesey Kakukkfészek című drámája, vagy Arthur Miller Pillantás a hídról műve, amiért minisztériumi nívó díjban részesültek. A színház jól működött, évi 150 előadásuk volt. A színház azonban 1991 júliusában[7] a Tatabányai Bányák Vállalat kezeléséből[8] városi fenntartásúvá vált, 1995-re pedig teljesen önkormányzati tulajdonba került,[9] ezért – illetve egyeztetési problémák miatt[6] – ezután Éless távozott az igazgatói posztról.

2004-től a Bányász Színpad jogutódjaként megalakult amatőr együttes a csoport 40 éves évfordulóján, az Orfeusz Társulat újra kezdte működését az épületben Éless Béla rendezésében. Ezt követően Harsányi Sulyom László irányításával egy stúdió munka, tréning után 2005-ben saját, irodalmi művek adaptációiból készített új produkcióval álltak színpadra, mikor is újra László Tibor vette át a társulat irányítását Pápai Ferenc, a filmklub szakmai vezetőjének közreműködésével. 2008-ban már Norvégiába is meghívást kaptak.

Jászai Mari Színház[szerkesztés]

1994-ben vette fel a színház Jászai Mari nevét, majd 2000. február 24-én, a színésznő születésének 150. évfordulóján kapott helyet Szabó György, a névadót ábrázoló bronzszobra az előcsarnokban.

1996–2000 között Zubornyák Zoltán az intézmény igazgatója, művészeti vezetője, akit 2001-től Harsányi Sulyom László követett. 2002-ben az önkormányzat egy országos, nyilvános, titkos tervezési ötletpályázatot írt ki, melyre – a 2003. április 30-i határidőre – 13 pályamű érkezett be. Ezt követően 2004-ben nyújtott be a színház vezetése pályázatot, hogy címzett támogatással megkezdődhessen a már szükségessé vált felújítás, de csak 2005-ben nyertek el egy Két milliárd forintos állami támogatást, ami azonban csupán a tervezett költségvetés 50%-át fedezte volna. Az önkormányzat végül úgy döntött, hogy vállalja a beruházás másik felének finanszírozását, így 2007 tavaszán megkezdték az épület felújítását.[10]

Rekonstrukció
2007. június

2007-ben a város a Magyar Építő Zrt.-vel aláírta azt a rekonstrukciós beruházást, amelyből körülbelül 3,8 milliárd Ft[11] összköltségből teljesen megújult és ezzel új funkciót kapott a Népház. A felújítás fő eleme volt az eredeti kinézet megőrzése – így helyi védelem alatt álló, eredeti épületrészek és a Népház homlokzata is megmaradtak – és a többfunkciós kialakítás. Az új színház lett a megyei színházak közül a legfejlettebb színpadtechnikával rendelkező. A nagyszínpad alá forgószínpad került beépítésre, a kiszolgáló terek és a színházterem teljesen átalakult. A nézőtér padlószintje mozgatható lett, a termek új hang-, fény- és fűtéstechnikát kaptak. Az épület alapterülete 5000-ről 7000 m2-re bővült, és mellett parkolókat alakítottak ki. A felújítás alatt a társulat a Közművelődés Házában adta elő darabjait. Az új épület nagyközönség előtti megnyitása 2009 őszén történt meg, mely után 2011-ben Tatabánya a „Jászai Mari Színház, Népház és Városi Könyvtár” pályaműért elnyerte[11] a Nemzetközi Ingatlanszakmai Szövetség (FIABCI) Magyar Tagozatának Magyar Ingatlanszövetség különdíját. A felújítás felelős tervezői Lakatos László és Tóth Károly építész voltak.[12]

Az épületben először, amikor Tatabánya megyeszékhelyi rangot kapott, 1952-ben létesült megyei könyvtár, amit – a Népház első felújítása miatt – előbb két évre a Pruzsina útra, a volt bíróság, majd 1964. szeptember 5-étől az újonnan avatott újvárosi (ahol azóta is folyamatosan működik fiókkönyvtár) épületbe költöztették. A Népház harmadik felújítását követően, 2009. szeptember 4-én (az ebben az évben Tatabányán rendezett Országos Központi Bányásznap alkalmából) nyílt meg és működik újra itt a tatabányai Városi Könyvtár központi könyvtára (a minden városrészben fellelhető fiókkönyvtárak között).

2011. január 1-jétől vezeti Crespo Rodrigo a tatabányai teátrumot, aki pályázatát Balatoni Mónika dramaturggal együttműködve nyújtotta be, Vasvári Csaba, a székesfehérvári teátrum igazgatójával, és Szűcs Gábor, szintén székesfehérvári, művészeti igazgatóval közös munkára alapozva.[13]

A 2014/2015-ös évadban a színház jubileumi, 25. évadot hirdetett. Ebből az ünnepi alkalomból szeptember 27-én az első nagyszínpadi előadásként Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter A padlás című musicalje nyitja. A fiatal közönségnek Jaskó Bálint, Kolozsi Angéla és Pálfi Kata Kutyafül, macskakő, egérút; Kormos István alapján A Pincérfrakk utcai cicák; a Győri Balettől A vaskakas; Parti Nagy Lajos: Maya hajója; Kolozsi Angéla és Pallai Mara Auguszta kisasszony különös tavasza; Fodor Zoltán Elvarázsolt kastély; a Brass Cirkusz Mese a tubatigrisről és a trombitaparipákról és Gimesi Dóra A csomótündér előadásokat tűzi műsorra, míg a felnőtteket Per Olov Enquist A tribádok éjszakája; William Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok; Georges Feydeau A hülyéje; Anton Pavlovics Csehov Sirály és Hadar Galron Mikve című műve várja.[14][15][16]

A Jászai Mari Színház, Népház 2014/2015-ös jubileumi évadát már az első állandó társulatának tagjaival kezdi meg: Bakonyi Csilla, Danis Lídia, Dévai Balázs, Egri Márta, Honti György, Kardos Róbert, Major Melinda, Maróti Attila, Megyeri Zoltán, Schruff Milán, Szabó Emília és Végh Péter.

Az épület[szerkesztés]

Az óvárosi Népház Tatabánya „egyedi védett építészeti értéke” 1995 óta,[17][18] 2011-ben pedig ingatlanfejlesztési nívódíjat kapott a Jászai Mari Színház épületéért.

Figyelemre méltó, hogy az épület 1913–1917 között, így szinte az első világháború idején épült föl és az építtető MÁK Rt-nek meg kellett küzdenie[19] az építőanyag és munkaerő hiányával. További érdekesség, hogy az építkezés megkezdésével egy időben bontatta le Eszterházy Miklós özvegye a tatai Kastélyszínházat (Schlosstheather). Az eredeti tervező kiléte – mivel a dokumentumok a második világháború alatt megsemmisültek – bizonytalan. Valószínűleg – korabeli rajzok alapján – barokkosan eklektikus stílusban épült (mellyel szemben 1924-ben készült el a Tulipános háznak vagy Cifra Palotának nevezett[20] bányásztiszti kaszinó). Volt benne könyvtár, zene- és táncterem, valamint mozi.

Az épület egy dombon helyezkedik el. Őspark, az úgynevezett óvárosi Népház liget övezi, mely természetvédelmi terület. Az 1980-as években bányász fafaragó táborokat tartottak itt, melyek során faragott kapu, harangtorony, kopjafa került elhelyezésre, és egy tó is található benne.[21]

A folyamatosan bővülő tevékenységi körök, igények miatt az épületet többször újjáépítették és bővítették az idők folyamán. A legnagyobb átalakításokat 1975 és 1979 között Keserű Kálmánnak, a Magyar Szénbányászati Tröszt építészének vezetésével, majd 2007–2009 között végezték el.

A színházterem nézőterének befogadóképessége 417 (zenekari árok használata esetén 356) fő, több pozícióra állítható. Egy szintbe hozható a színpaddal, amikor is 60 méter hosszú terem alakítható ki. Külön bejáratú stúdiószínpada is van.

Az épületben különálló képzőművészeti, rendezvény, tánc- és próbaterem, az alagsorban kiállítótér, a földszinten színészbüfé, a 4. emeleten színésztársalgó, étterem, terasz található. Ruhatár az alagsorban, a földszinten, és az emeleten is van.

A Népház saját parkolója 100 személyautó befogadóképességű. Az intézményhez továbbá asztalos- és lakatosműhely, varroda, fodrászat is tartozik.

Igazgatók[szerkesztés]

Dr. Éless Béla (1989. október 1. – 1995. december 31.)
Zubornyák Zoltán (1996. február 1. – 2000. december 31.)
Harsányi Sulyom László (2001. január 1. – 2010. december 31.)
Crespo Rodrigo (2011. január 1. –)

Társulat (2023/2024)[szerkesztés]

A Jászai-gyűrű[szerkesztés]

Az elismerést 2010-ig „Jászai-gyűrű” néven a közönség szavazata alapján ítélték oda, a 2013/2014-es évadtól kezdve a Jászai Mari Színház, Népházban – megújult formában – a társulat szavazata alapján a legjobb női és a legjobb férfi alakítás kategóriákban adják át. A díj egy arany pecsétgyűrű Jászai Mari arcképével és egy díszoklevél.

Jászai-gyűrű díjasok[szerkesztés]

Közönségdíjasok:

Társulati díjasok:

Közönségdíjak[szerkesztés]

A Jászai Mari Színház, Népházban a nézők szavazatai alapján odaítélt közönségdíjat az évad legjobb színésznője, az évad legjobb színésze és az évad legjobb előadása kapja meg.

A Jászai Mari Színház, Népház „örökös tagja”[szerkesztés]

2009-től az igazgató döntése alapján a Jászai Mari Színház, Népház „örökös tagja” lehet, aki az intézményben legalább 10 éves folyamatos munkavállalói jogviszonnyal rendelkező, és kiemelkedően teljesítő személy, aki segíti az Intézmény kultúrateremtő és közösségi tevékenységét. A díj: díszoklevél és pénzjutalom.

  • 2008/2009: Geiszt Mátyásné nyugdíjba vonuló gazdasági igazgató[24]
  • Kovács Zsuzsa, közművelődési vezető[25]
  • 2012/2013: két nyugdíjazás előtt álló munkatárs: Pittner Gézáné Ilike, közönségszervező és Cseke Árpád, színpadmester[22]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ „Művészetek Háza” feladatkör - Népház funkció:hagyományos művészeti-színházi nevelés, továbbá amatőr és félhivatásos csoportok munkájának segítése. Különböző művészeti ágak népszerűsítése rendezvények, fesztiválok, kiállítások, filmes és zenei programok lebonyolítása helyben és országosan; helyi ünnepi hagyományok gondozása; a szabadidő kulturális célú a művelődést segítő eltöltésének biztosítása.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ jaszaiszinhaz.hu Történet Archiválva 2014. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2014. július 23.)
  2. ↑ Balogh Lajos, Ördög Ferenc: Komárom megye földrajzi nevei; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest - 1985 Google könyvek
  3. ↑ Simonik Péter: Szociális érzékenység vagy gazdasági érdek? Munkásjóléti intézmények a magyar bányaiparban a két világháború között Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (Doktori disszertáció); ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitikai alprogramja - 2007
  4. ↑ Balaton Petra: A székely akció története Archiválva 2014. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (2. rész); megjelent: Erdélyi Történeti Füzetek 1., Cartofil - 2004. december ISBN 963 9521 14 0
  5. ↑ Apsitos István Tatabánya múltja, Tatabányai Anzix - 2010. november 29.
  6. ↑ a b Fürjes Judit: A színházgyáros atléta - 2010. január 18.
  7. ↑ József Attila Megyei Könyvtár: online szolgáltatás. [2014. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  8. ↑ Tallózó - 5. kötet, 13-25. kiadás - 659. oldal (Google könyvek)
  9. ↑ Ipar-gazdaság, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság lapja 47. kötet 1-2. szám (Google könyvek)
  10. ↑ Cseh Teréz: Új színháznak új darabjaival, beszélgetés Harsányi Sulyom László igazgató-művészeti vezetővel - 2010. március 29.
  11. ↑ a b infotatabanya.hu Ingatlanfejlesztési nívódíj Tatabányának - 2011-12-14
  12. ↑ evosz.hu A XIII. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat. 2011 (28. oldal)
  13. ↑ Crespo Rodrigo a tatabányai színház új igazgatója, MTI/index.hu - 2010. október 28.
  14. ↑ Premier: Bemutatták a tatabányai színház első társulatát Archiválva 2014. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, kemma.hu - 2014. május 8.
  15. ↑ A 25. jubileumi évad felnőtt bérletes előadásai Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2014. május 8.
  16. ↑ A 25. jubileumi évad gyermekbérletes előadásai Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2014. május 8.
  17. ↑ tatabanya.hu Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 48/2012. (X.19.), a 32/2012. (V.25.), a 38/2011. (X. 21.), a 23/2008. (IX. 29.), a 27/2001. (VI.28.), a 11/2001. (IV.19.) és a 27/2000. (V.18.) sz. rendeletekkel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 22/1995. (VI.01.) sz. rendelete a városépítészeti szempontból helyi védelem alá helyezett építészeti értékek megóvásáról Archiválva 2014. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben - hatályos 2012. október 20-tól
  18. ↑ tatabanya.hu Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 22/1995. (VI.01.) sz. rendelete a városépítészeti szempontból helyi védelem alá helyezett építészeti értékek megóvásáról (egységes szerkezetben) Archiválva 2014. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  19. ↑ MÁK: A Magyar Általános Kőszénbánya Rt 50 éve, 1891-1941 Archiválva 2009. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (14-15. oldal), József Attila Megyei és Városi Könyvtár - 1942. április
  20. ↑ mek.oszk.hu Tulipános ház, DKA Repository // tatabanya.varosom.hu Látnivalók
  21. ↑ termalfurdo.net Tatabanya Archiválva 2014. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  22. ↑ a b jaszaiszinhaz.hu Közönségdíj és Örökös tagság a Jászaiban - Hírek Archiválva 2014. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2013. június 10.
  23. ↑ JMSZ repertoár: Az öldöklés istene Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2014. július 29.)
  24. ↑ kemma.hu nyugdíjba vonuló gazdasági igazgató Archiválva 2014. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2009. szeptember 16.
  25. ↑ Jászai Mari Színház, Népház - Örökös tagok Archiválva 2014. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2014. július 26.)

Források[szerkesztés]

Alapdokumentumok (hozzáférés: 2014. július 23.)
Színháztörténet (hozzáférés: 2014. július 23.)
Orfeusz Társulat (hozzáférés: 2014. július 23.)
Műszaki adatok (hozzáférés: 2014. július 24.)
Évadzáró és díjátadó[halott link] – 2014. június 18.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jászai_Mari_Színház&oldid=27060277”