Jákó nemzetség

A Jákó nemzetség régi Szabolcs megyei nemzetség volt. E nemzetség nevét a Baktalórántházától északra eső Nyírjákó nevű falu őrzi.

Története

A Jákó nemzetség tagjairól az 1200-as évek közepéről maradt fenn hivatalos adat. Ekkor élt I. Csépán, a nemzetség első ismert őse. A Jákó nemzetségből I. Csépánról, fiairól és unokáiról maradt fenn adat.

I. Csépán fiai voltak: - I. Miklós (1284–1285) - Kozma (1284–1324) - II. Csépán (1284–1316, kinek neje Bánky leány volt.

I. Csépán három fia: I. Miklós, Kozma és II. Csépán 1284–1285-ben Csomotafia Péterrel pereskedtek Jákó egy birtokrészéért, de perüket elvesztették.

• Kozma nevű fiának gyermekei voltak:

- II. Miklós (1336) - Iván (1357)

• II. Csépán (1284–1316) gyermekei:

- Lőrinc (1318–1330) - Gilét (1330) - Isalc (leány, 1318)

Kozma és II. Csépán 1312-ben Lakod-hoz (Laskod) való előjogát fenntartotta egy perben.

Kozma 1324-ben jelen volt Tas (Nyírtass) határjárásánál, mivel Bagda (mára már elpusztult falu) nevű faluja Tassal határos volt.

II. Csépán 1316-ban anyósának és vejének jogait védi a Hontpázmány nemzetségbeli Bánky János ellen, aki el akarta adni az ősi birtokok egyrészét, mielőtt abból kifizette volna a hozományt és a leánynegyedet. Két év múlva, 1318-ban aztán megkapta anyósa hozománya és leánynegyede fejében a Jákótól nyugatra eső Székely falu egy részét, Fiad és Juha nevű majorokkal együtt. De e székelyi birtokot 1330-ban fiai elvesztették.

II. Csépán: - Lőrinc nevű fia 1329-ben perelt egy lány miatt Semjéni Lengyel Jánossal.

Kozma: - II. Miklós nevű fiát 1336-ban egy laskodi embert vádolt meg azzal, hogy sújtásos mentéjét erővel elvette.

- Iván nevű fia 1357-ben a Kállayak javára kiküldött ember volt.

Források

• Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I-III. Budapest, 1900–1904