Jurogyivijek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A jurogyivijek az orosz ortodox egyház intézményeről évszázadok során folyamatosan leváló szekta tagjai a 14. századtól. Más terminusokkal „Krisztus bolondjai”, „szent eszelősök”. Az Ortodox Egyház több mint harmincat nyilvánított közülük szentnek. A jurogyivijek szegény és tökéletlen teremtmények akartak lenni, aki csak csúfolódásra és kegyetlen bánásmódra adnak okot. A Krisztus iránti alázatot a bűnös emberi lény önfeladásáig, önfelszámolásáig vitték, sokan közülük a vallás szerint eleve bűntelen állatok között akartak élni, állatcsoportokba vegyültek, több százan disznóólban laktak. Szent őrületüket sokan tisztelték Oroszországban évszázadokon át.

Jurogyivijek irodalmi művekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Avvakum protopópa önéletírása
  • Puskin: Borisz Godunov
  • Tolsztoj: Gyermekkor és ifjúság
  • Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek
  • Vjacseszlav Pjecuh: Trilógia

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Das andere Russland, München 1968.
  • Iglói Endre: A régi orosz irodalom története, Budapest 1976.
  • Szvák Gyula: Oroszország története. Bp. 2001.
  • Timkó Imre: Keleti kereszténység, keleti egyházak. Bp. 1971.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]