Juris Alunāns

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Juris Alunāns
Születéskori neve Gustavs Georgs Frīdrihs Alunāns
Született 1832. május 13.
Kurzemei Jaunkalsnava,
Orosz Birodalom 1914-1917 Oroszország
Elhunyt (31 évesen) 1864. Április 18.,
Orosz Birodalom 1914-1917 Oroszország
Kauļos
Nemzetisége lett
Foglalkozása költő nyelvész

Juris Alunāns (Jaunkalsnava, 1832. május 13. – Kauļos, 1864. Április 18.) lett költő, A lett irodalmi nyelv megteremtője, nyelvújító az Ifjú lettek mozgalmának vezetője.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tehetős földbérlő család 6. gyermekeként látta meg a napvilágot. Iskolai tanulmányait 1846-1854 között a Jelgavai iskolában és a Jelgavai gimnáziumban végezte. A német és orosz nyelv mellett ógörögül, latinul, és héberül is tanult. Olvasta a klasszikus irodalmat (Homéroszt, Thuküdidészt, Platónt, Szophoklészt), és ógörög nyelven a verseléssel is megpróbálkozott.

1855-ben beiratkozott a Dorpati egyetemre orvostanhallgatónak, de e mellett történelmi és néprajzi tanulmányokat is folytatott. Itt ismerkedett meg Krišjānis Valdemārs-szal akivel közösen lett nemzeti esteket kezdtek szervezni. 1862-ben közösen alapították meg az első lett nyelvű irodalmi folyóiratot a „Pēterburgas Avīzes” (Pétervári Hírek)-et. E körül az folyóirat körül szerveződött meg a Ifjú lettek mozgalma.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Juris Alunāns első és egyetlen verseskötete 1856-ban jelent meg Tartuban. A kötet zöme, nem eredeti vers hanem német és orosz költők verseinek átköltése lett nyelvre. A versek átköltésével, ahogy írta, bizonyítani szándékozott, hogy a lett nyelv is alkalmas a verselésre. Ezt követően rövid életének hátralévő részében minden erejét a lett nyelv megújítására fordította. Abbahagyta orvosi tanulmányait és nyelvészettel, néprajzzal kezdett foglalkozni.

Megismerkedett Krišjānis Valdemārs-szal, lett esteket kezdtek szervezni a Dorpati egyetemen tanuló lett diákok számára. Megalapították a „Pēterburgas Avīzes” (Pétervári Hírek)-et, amely első felelős szerkesztője Alunāns volt. Az újság köré szerveződött az Ifjú lettek mozgalma.

Alunāns megjelenésig a lett nyelvű könyvek szerzői – fordítói elsősorban német származású papok, tanítók voltak, így azok nyelve sokszor hibás és teli volt germanizmusokkal. Alunāns aki több nyelven (latinul, görögül és héberül is jól tudott) a nagyon sok nyelvjárásra tagozódott lett nyelvet egy egységes irodalmi nyelvé akarta formálni. Célja a szókincs bővítése, az idegen szavak helyettesítése, a stílusújítás és az egységes nyelv megteremtése. Nyelvtudományi művekben igyekezett a lett nyelv egységét megfogalmazni, és jelentős munkát végzett a szóalkotás területén is. A mai lett irodalmi nyelv több mint 500 szavának megalkotója Alunāns. Sajnos korai halála miatt munkáját nem sikerült befejeznie. A 19 század második felében a Baltikumon egyre erősödő russzifikáció hátráltatta a lett nyelvújítás folyamatát, így az csak 1907-ben valósult meg teljesen.

Legnagyobb hatású műve az 1860-ban kiadott „Udvar, természet, világ” háromkötetes tudományos ismeretterjesztő cikkgyűjtemény.

Magyarul mindössze 4 verse jelent meg a „A lett irodalom kistükre” című gyűjteményes kötetben Lothár László fordításában.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • „Dziesmiņas, latviešu valodai pārtulkotas” (dzejoļu krājums, 1856) (Versecskék lett nyelvre átköltve),
  • „Īsa pamācīšana, kā tautu vārdi pa latviski jāraksta” ("Mājas Viesis", 1857) (Igaz tanítás, a nép szavainak lettül való leírásáról),
  • „Par jauniem latviešu valodā taisāmiem vārdiem” ("Mājas Viesis", 1857) (Az ifjú lett nyelv valódi szavairól),
  • „Latviešu valoda” ("Mājas Viesis", 1858) (A lett nyelv),
  • „Izglītojošo rakstu krājums 3 grāmatās »Sēta, daba, pasaule«” (Lākmaņa izdevniecība Tērbatā, 1860) „Oktató írások gyűjteménye 3 könyvben: »Udvar, természet, világ«”),
  • „Par latviešu valodu” ("Pēterburgas Avīzes", 1862) (A lett nyelvről)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]