Juris Alunāns

Juris Alunāns
Születéskori neve	Gustavs Georgs Frīdrihs Alunāns
Született	Kurzemei Jaunkalsnava,  Oroszország 1832. május 13.
Elhunyt	Kauļos (31 évesen) 1864. Április 18.,  Oroszország
Nemzetisége	lett
Foglalkozása	költő nyelvész

Juris Alunāns (Jaunkalsnava, 1832. május 13. – Kauļos, 1864. Április 18.) lett költő, A lett irodalmi nyelv megteremtője, nyelvújító az Ifjú lettek mozgalmának vezetője.

Élete

Tehetős földbérlő család 6. gyermekeként látta meg a napvilágot. Iskolai tanulmányait 1846-1854 között a Jelgavai iskolában és a Jelgavai gimnáziumban végezte. A német és orosz nyelv mellett ógörögül, latinul, és héberül is tanult. Olvasta a klasszikus irodalmat (Homéroszt, Thuküdidészt, Platónt, Szophoklészt), és ógörög nyelven a verseléssel is megpróbálkozott.

1855-ben beiratkozott a Dorpati egyetemre orvostanhallgatónak, de e mellett történelmi és néprajzi tanulmányokat is folytatott. Itt ismerkedett meg Krišjānis Valdemārs-szal akivel közösen lett nemzeti esteket kezdtek szervezni. 1862-ben közösen alapították meg az első lett nyelvű irodalmi folyóiratot a „Pēterburgas Avīzes” (Pétervári Hírek)-et. E körül az folyóirat körül szerveződött meg a Ifjú lettek mozgalma.

Munkássága

Juris Alunāns első és egyetlen verseskötete 1856-ban jelent meg Tartuban. A kötet zöme, nem eredeti vers hanem német és orosz költők verseinek átköltése lett nyelvre. A versek átköltésével, ahogy írta, bizonyítani szándékozott, hogy a lett nyelv is alkalmas a verselésre. Ezt követően rövid életének hátralévő részében minden erejét a lett nyelv megújítására fordította. Abbahagyta orvosi tanulmányait és nyelvészettel, néprajzzal kezdett foglalkozni.

Megismerkedett Krišjānis Valdemārs-szal, lett esteket kezdtek szervezni a Dorpati egyetemen tanuló lett diákok számára. Megalapították a „Pēterburgas Avīzes” (Pétervári Hírek)-et, amely első felelős szerkesztője Alunāns volt. Az újság köré szerveződött az Ifjú lettek mozgalma.

Alunāns megjelenésig a lett nyelvű könyvek szerzői – fordítói elsősorban német származású papok, tanítók voltak, így azok nyelve sokszor hibás és teli volt germanizmusokkal. Alunāns aki több nyelven (latinul, görögül és héberül is jól tudott) a nagyon sok nyelvjárásra tagozódott lett nyelvet egy egységes irodalmi nyelvé akarta formálni. Célja a szókincs bővítése, az idegen szavak helyettesítése, a stílusújítás és az egységes nyelv megteremtése. Nyelvtudományi művekben igyekezett a lett nyelv egységét megfogalmazni, és jelentős munkát végzett a szóalkotás területén is. A mai lett irodalmi nyelv több mint 500 szavának megalkotója Alunāns. Sajnos korai halála miatt munkáját nem sikerült befejeznie. A 19 század második felében a Baltikumon egyre erősödő russzifikáció hátráltatta a lett nyelvújítás folyamatát, így az csak 1907-ben valósult meg teljesen.

Legnagyobb hatású műve az 1860-ban kiadott „Udvar, természet, világ” háromkötetes tudományos ismeretterjesztő cikkgyűjtemény.

Magyarul mindössze 4 verse jelent meg a „A lett irodalom kistükre” című gyűjteményes kötetben Lothár László fordításában.

Művei

• „Dziesmiņas, latviešu valodai pārtulkotas” (dzejoļu krājums, 1856) (Versecskék lett nyelvre átköltve),
• „Īsa pamācīšana, kā tautu vārdi pa latviski jāraksta” ("Mājas Viesis", 1857) (Igaz tanítás, a nép szavainak lettül való leírásáról),
• „Par jauniem latviešu valodā taisāmiem vārdiem” ("Mājas Viesis", 1857) (Az ifjú lett nyelv valódi szavairól),
• „Latviešu valoda” ("Mājas Viesis", 1858) (A lett nyelv),
• „Izglītojošo rakstu krājums 3 grāmatās »Sēta, daba, pasaule«” (Lākmaņa izdevniecība Tērbatā, 1860) „Oktató írások gyűjteménye 3 könyvben: »Udvar, természet, világ«”),
• „Par latviešu valodu” ("Pēterburgas Avīzes", 1862) (A lett nyelvről)

Források

• A lett irodalom kistükre, Szerkesztő:Karig Sára, Budapest: Európa Könyvkiadó, 49-50. o. ISBN 963-07-0933-3 (1977) 
• Juris Alunāns (lett nyelven). letonika.lv. (Hozzáférés: 2012. november 6.)
• Алунан Юрис Андреевич (orosz nyelven). Nagy szovjet enciklopédia. (Hozzáférés: 2012. november 1.)