Julian Schwinger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Julian Seymour Schwinger szócikkből átirányítva)
Julian Schwinger
Született1918. február 12.[1][2][3][4][5]
New York
Elhunyt1994. július 16. (76 évesen)[2][3][4][5][6]
Los Angeles
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
Iskolái
  • City College of New York
  • Townsend Harris High School
  • Columbia Egyetem (–1939, PhD)
Kitüntetései
Halál okahasnyálmirigyrák
SírhelyeMount Auburn Cemetery (Willow Pond Knoll Ga-11000-54-1)[11][12]
A Wikimédia Commons tartalmaz Julian Schwinger témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Julian Seymour Schwinger (New York, 1918. február 12. – Los Angeles, 1994. július 16.) amerikai elméleti fizikus. Ő fogalmazta meg a renormálás elméletét, és rögzített egy elektron-pozitron-jelenséget (Schwinger-effektus). Elméleti fizikai eredményeiért 1951-ben Albert Einstein-díjat kapott. Kvantum-elektrodinamikai munkásságáért Richard Feynmannal és Shinichiro Tomonagával megosztva fizikai Nobel-díjat kapott 1965-ben.

Családja[szerkesztés]

New Yorkban született. 1947-ben házasodott meg.

Életrajza[szerkesztés]

Felsőfokú tanulmányait a City College of New York-on, majd a Columbia Egyetemen végezte, ahol 1936-ban szerzett BA-fokozatot és 1939-ben PhD-t (Isidor Isaac Rabi vezetésével). Robert Oppenheimer alatt dolgozott (Kaliforniai Egyetem, Berkeley), majd 1941-ben a Purdue Egyetemen kapott állást.

A második világháború alatt az MIT Sugárzási Laboratóriumában dolgozott, elméleti támogatást nyújtva a radar fejlesztéséhez. Megpróbálta magfizikusi tudását alkalmazni az elektromágneses mérnöki problémákra, és a nukleáris szórással kapcsolatos eredményekre jutott. Később alkalmazni kezdte a sugárzások megértése terén elért eredményeit a kvantumfizika területén.

A háború után a Purdue-ról a Harvard Egyetemre ment, ahol 1945-től 1974-ig tanított. Ezalatt az idő alatt kifejlesztette a renormálás elméletét, ami megmagyarázta az elektron mágneses térbeli Lamb-eltolódását. Rájött, hogy többféle neutrínónak kell léteznie, ami a különféle leptonokhoz, mint az elektron és a müon, kapcsolhatók. Kísérletileg ezt jóval később igazolták.

Több mint hetven doktori disszertáció témavezetője volt, ezen a területen a fizika egyik legtermékenyebbje. Négy diákja lett később Nobel-díjas: Roy Glauber, Benjamin Roy Mottelson, Sheldon Glashow és Walter Kohn (kémiában).

Késői éveiben, bosszankodva a részecskefizika más magyarázatainak komplexitásán, Schwinger kifejlesztette a forráselméletet, ami a gravitonokat, fotonokat és más részecskéket egyforma módon kezeli. 1972-ben otthagyta a Harvardot egy másik állásért (University of California, Los Angeles) ahol folytatta a forráselméleti munkáját haláláig. Itt nagyszerű előadói és témavezetői örökséget hagyott maga után.

Hidegfúzió[szerkesztés]

1989 után élénken érdeklődni kezdett a sokat vitatott hidegfúzió felfedezése iránt. Nyolc elméleti cikket írt róla. Úgy gondolta, az Amerikai Fizikai Társaság annyira elfogult a témával szemben, hogy lemondott tagságáról tiltakozásképpen. Úgy érezte, a hidegfúziós kutatásokat elnyomják, és sérül a kutatói szabadság. Ezt írta: „A nyomás az alkalmazkodás irányában óriási. Tapasztaltam ezt a beküldött cikkeknek a szerkesztők általi elutasításában, amit névtelen bírálók epés kritikájára alapoztak. A részrehajlás nélküli bírálatnak cenzúrával való helyettesítése a tudomány halála lesz.”

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Solomon R. Guggenheim Múzeum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  7. ↑ a b c MacTutor History of Mathematics archive
  8. ↑ The Nobel Prize in Physics 1965 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
  9. ↑ Table showing prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány, 2019. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
  10. ↑ julian-schwinger
  11. ↑ Find a Grave (angol nyelven)
  12. ↑ https://www.remembermyjourney.com/Search/Cemetery/325/Map?q=last:Schwinger&searchCemeteryId=325&birthYear=&deathYear=#deceased=14711122

További információk[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Julian_Schwinger&oldid=26369736”