Jules Michelet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jules Michelet
Thomas Couture festménye
Thomas Couture festménye
Született1798. augusztus 22.[1]
rue Saint-Denis[1]
Elhunyt1874. február 9. (75 évesen)[2][3][4][5][6]
Hyères[7][8]
Állampolgárságafrancia[9]
Házastársa
  • Athénaïs Michelet (1849. március 19. – 1874. február 9.)
  • Pauline Rousseau (1824. május 20. – 1839. július 24.)
ÉlettársaFrançoise Adèle Poullain-Dumesnil
Gyermekei
  • Adèle Michelet
  • Charles Michelet
  • Yves-Jean-Lazare Michelet
SzüleiJean-François Furcy-Michelet
Foglalkozása
Tisztségeprofesszor
IskoláiLycée Charlemagne (1812–1816)
Kitüntetései
  • Concours général
  • a francia Becsületrend lovagja
Halál okaszívinfarktus
Sírhelye
Jules Michelet aláírása
Jules Michelet aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jules Michelet témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jules Michelet [ejtsd: mislé] (Párizs, 1798. augusztus 21. – Hyères, 1874. február 9.) francia történetíró és bölcsész.

Életútja[szerkesztés]

Pályája korán kezdődött: 23 éves korában már történelemtanár volt a Collège Rollinban. 1826-ban jelent meg első könyve.
A júliusi forradalom után a nemzeti levéltárban a történelmi osztály főnökévé tették, majd egyidejűleg François Guizot helyettesének hívták meg a Sorbonnehoz, Lajos Fülöp pedig Klementina hercegnő (a későbbi I. Ferdinánd bolgár cár édesanyja) történelemtanárává nevezte ki. Ezen időtől kezdve egymást követték történelmi művei.1838-ban az akadémiába választották és egyúttal a történelemtanár lett a Collège de France-ban.
Elkötelezett demokratikus és köztársasági nézetei miatt sok kellemetlenségnek és üldöztetésnek volt kitéve. 1850-ben elvesztette tanszékét, később, miután vonakodott az 1852. január 14-ei alkotmányra megesküdni, felmentették ama hivatalától is, melyet a levéltárban viselt.
Ettől kezdve többnyire Bretagne-ban élt visszavonultan és nagyobb műveinek kidolgozásával elfoglalva. Itt rendezte sajtó alá két legjelentősebb művét: Histoire de France és Histoire de la Révolution française (Páris 1853, 7 köt., és 1879, 9 köt.). 1870-ben Olaszországba utazott és a Franciaország vereségével végződő porosz–francia háború hatása alatt pesszimisztikus érzéssel szemlélte hazája megaláztatását.

Művei[szerkesztés]

  • Tableau chronologique de l'histoire moderne (Párizs, 1826)
  • Histoire Romaine: République (Párizs, 1831)
  • Prévis de l'histoire de France, jusqu'à la Révolution française (uo. 1833 és 1841)
  • Précis de l'histoire moderne (uo. 1828 és 1876)
  • Histoire de France (jusqu'au XVIe siècle, 3 kötet)
  • Mémoires de Luther (uo. 1845, 2 kötet)
  • Origines du droit français cherchées dans les symboles et formules du droit universel (uo. 1837)
  • Des Jésuites (uo. 1843)
  • Le prêtre, la femme et la famille (uo. 1845)
  • Le peuple (uo. 1846)
  • Histoire de France (Páris 1853, 7 köt., és
  • La France devant l'Europe (Firenze, 1871)
  • Histoire du XIX siècle (1815-ig) (Párizs, 1872–75, 3 kötet)
  • Histoire de la Révolution française (1879, 9 köt.)

Kisebb munkái:

  • L'oiseau, L'insecte, L'amour, La femme, La mer (ford. Lővei Klára, Pest, 1868)
  • La sorcière stb.

Magyarul[szerkesztés]

A Histoire de la Révolution française (A francia forradalom története) című nagy művét, melyben lelkesedéssel szól a szemében magasztos istenítéletről, a jakobinusok vezéreit is dicsőíti, De Gerando Antonina fordította le, mint ahogy Jeanne d’Arc-ról szóló könyvét is.

  • A tenger; ford. Lővei Klára; Emich Ny., Pest, 1868
  • Michelet Gyulaː Lengyel- és Oroszország Kosciusko legendája; ford. Gerando Antonina; Franklin, Bp., 1878 (Olcsó könyvtár)
  • A franczia forradalom története, 1-6; ford. De Gerando Antonina; Stein, Kolozsvár, 1884–1886
  • D'Arc Johanna; ford. Antonina de Gerando; Ajtai, Kolozsvár, 1893 (Teleki Blanka Kör)
  • Jules Michelet: A nő, a család. Részletek Michelet "Du prétre de la femme, de la famille" c. művéből; ford. Gábor Ignác / Multatuli: Az igazi házasság. Máté fejezetének új variánsa; ford. Gábor Ignác; Forradalmi Könyvtár, Bp., 1918 (Forradalmi könyvtár)
  • Franciaország történetének 1869-es előszava; ford. Nagy Géza; inː Ima az Akropoliszon. A francia esszé klasszikusai; vál., előszó, tan. Gyergyai Albert, jegyz. Somló Vera, Szávai János; Európa, Bp., 1977

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Reconstructed vital records of Paris
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ Departmental archives of Var
  8. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Мишле Жюль, 2015. szeptember 28.
  9. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 30.)
  10. ↑ Journal des débats (francia nyelven). Louis-François Bertin, 1876. május 19.
  11. ↑ Gallica (francia nyelven)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jules_Michelet&oldid=24963169”