Jujuy tartomány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jujuy tartomány
(Provincia de Jujuy)
Provincia de Jujuy (Argentina).svg
Jujuy tartomány  címere
Jujuy tartomány
címere
Jujuy tartomány  zászlaja
Jujuy tartomány
zászlaja
Közigazgatás
Ország  Argentína
Megyéi 16 megye
Főváros San Salvador de Jujuy
Jogállás Tartomány
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 12,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 53 219 km²
Elhelyezkedése
Jujuy tartomány  (Argentína)
Jujuy tartomány
Jujuy tartomány
Pozíció Argentína térképén
d. sz. 23° 45′, ny. h. 65° 30′Koordináták: d. sz. 23° 45′, ny. h. 65° 30′
Jujuy tartomány
weboldala

Jujuy egyike Argentína 23 tartományának.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország északnyugati részén helyezkedik el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület őslakói mezőgazdaságból éltek, háziasították a guanakót. Vályogkunyhókban laktak, falvaikat kőből épült erődök védték. Később rájuk is kiterjesztette hatalmát az Inka Birodalom.

1593-ban a Jujuy völgyében egy kicsi spanyol települést alapítottak. Az indiánok támadásai ellenére a falu meggyökeresedett, növekedni kezdett. A 17. század végén Peru Alkirályság vámhivatalát Córdobából Jujuyba telepítették át. Amikor Peruról leválasztották a Río de la Plata Alkirályságot, Jujuy elvesztette jelentőségét, lakossága csökkent.

A függetlenségi háborúk idején sok összecsapás volt Jujuy környékén, mert a spanyolok csapataikat Peruban koncentrálták. Az itteni emberek megszenvedték a „fölégetett föld” jellegű hadviselést, a tömeges kitelepítést. Végül a spanyolok megadták magukat, de a háború súlyosan érintett a terület gazdasági életét.

Sorozatos belső konfliktusok után a tartomány kikiáltotta elszakadását Tucumán és Salta tartományoktól 1834. november 18-án. Jujuy tartományban megindult a fokozatos gazdasági és társadalmi fejlődés. A 19. század végére a nádcukor-gyártás vált jelentőssé. A 20. század elejére a tartományt vasútvonalak kötötték össze Buenos Airesszel és Bolíviában La Pazzal.

A tartományban 1945-ben kezdett termelni Argentína első modern acélműve, 1969-ben pedig megindult a kőolaj-kitermelés.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kormányzók:

Megyék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tartomány 16 megyéből áll:

  1. Cochinoca (Abra Pampa)
  2. El Carmen (El Carmen)
  3. Doctor Manuel Belgrano (San Salvador de Jujuy)
  4. Humahuaca (Humahuaca)
  5. Ledesma (Libertador General San Martín)
  6. Palpalá (Palpalá)
  7. Rinconada (Rinconada)
  8. San Antonio (San Antonio)
  9. San Pedro (San Pedro)
  10. Santa Bárbara (Palma Sola)
  11. Santa Catalina (Santa Catalina)
  12. Susques (Susques)
  13. Tilcara (Tilcara)
  14. Tumbaya (Tumbaya)
  15. Valle Grande (Valle Grande)
  16. Yavi (La Quiaca)

Flóra és fauna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Flóra és fauna Jujuy tartományban
Guanaco 09.24.jpg Vicuna near Arequipa.jpg Llama de Bolivia (pixinn.net).jpg Pacomarca erqqe.jpg Kondor 2.JPG
Lama guanicoe Vicugna vicugna Lama glama Vicugna pacos Vultur gryphus
Salzkatze.jpg Two andeanflamingo june2003 arp.jpg Monk Parakeet (Myiopsitta monachus) -Argentina-8.jpg Capibara 2 edit.jpg Furnarius-rufus1.jpg
Leopardus geoffroyi Phoenicopterus andinus Myiopsitta monachus Hydrochoerus hydrochaeris Furnarius rufus
Standing jaguar.jpg Ramphastos toco.jpg Puma face.jpg Oncorhynchus mykiss.jpg Caiman yacare junior specimen.jpeg
Panthera onca Ramphastos toco Puma concolor Oncorhynchus mykiss Caiman yacare
Pajonal con la Laguna Verde al fondo (Potosí - Bolivia).jpg Echinopsis atacamensis.jpg Yareta Peru.jpg Saul pleureur.jpg Acaciafarnesiana1web.jpg
Stipa ichu Echinopsis atacamensis Azorella compacta Salix babylonica Acacia farnesiana
Schinus molle01.jpg Prosopis chilensis.JPG PampasGrass.jpg Saul pleureur.jpg Alnus acuminata.jpg
Schinus molle Prosopis chilensis Cortaderia selloana Salix babylonica Alnus acuminata

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]