Juhsóska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Juhsóska
Finnországban nyíló juhsóska
Finnországban nyíló juhsóska
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Keserűfűfélék (Polygonaceae)
Alcsalád: Polygonoideae
Nemzetség-
csoport
:
Rumiceae
Nemzetség: Lórom (Rumex)
Faj: R. acetosella
Tudományos név
Rumex acetosella
L.
Szinonimák
  • Acetosa acetosella Mill.
  • Acetosa arvensis Montandon
  • Acetosa hastata Moench
  • Acetosa multifida Chaz.
  • Acetosa parva Gilib.
  • Acetosa repens Gray
  • Acetosa sterilis Mill.
  • Acetosella acetosella (L.) Small
  • Acetosella multifida (L.) Á.Löve
  • Acetosella multifida subsp. angiocarpa (Murb.) Kubát
  • Acetosella multifida subsp. australis (Willk.) Kubát
  • Acetosella multifida subsp. tenuifolia (Wallr.) Kubát
  • Acetosella multifida subsp. vulgaris (Fourr.) Kubát
  • Acetosella tenuifolia (Wallr.) Á.Löve [Illegitimate]
  • Acetosella vulgaris (W.D.J.Koch) Fourr.
  • Acetosella vulgaris f. integrifolia (Wallr.) Dostál
  • Acetosella vulgaris f. multifida (L.) Dostál
  • Lapathum arvense Lam.
  • Rumex acetosella var. multifidus (L.) DC.
  • Rumex acetosella var. tenuifolius Wallr.
  • Rumex acetosella subsp. tenuifolius O. Schwarz
  • Rumex acetosella var. vulgaris W.D.J.Koch
  • Rumex arvensis (Lam.) Dulac
  • Rumex fascilobus Klokov
  • Rumex multifidus L.
  • Rumex tenuifolius (Wallr.) Á.Löve

a Rumex acetosella subsp. acetoselloides szinonimái:

  • Acetosa acetoselloides (Balansa) Holub
  • Rumex acetoselloides Balansa

a Rumex acetosella subsp. angiocarpus szinonimái:

  • Acetosa angiocarpa (Murb.) Holub
  • Acetosella angiocarpa (Murb.) Á.Löve
  • Rumex angiocarpus Murb.

a Rumex acetosella subsp. pyrenaicus szinonimái:

  • Acetosella vulgaris subsp. pyrenaica (Pourr. ex Lapeyr.) Á.Löve
  • Rumex acetosella var. australis Willk.
  • Rumex acetosella var. pyrenaicus (Pourr. ex Lapeyr.) Timbal-Lagrave
  • Rumex australis (Willk.) A.Fern.
  • Rumex pyrenaicus Pourr. ex Lapeyr.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Juhsóska témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Juhsóska témájú kategóriát.

A juhsóska (Rumex acetosella) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A juhsóska egész Európában gyakori. Az Alpokban 1360 méter magasságig hatol fel. Az Azori-szigeteken, Észak-Afrika nyugati részén, Ázsiában Törökországtól a Kínai Köztársaságig és Indiáig is fellelhető. Számos helyre betelepítették, például Afrika és Ázsia többi részére, Észak- és Dél-Amerikába, Ausztráliába, Új-Zélandra és Hawaiira.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rumex acetosella subsp. acetosella
  • Rumex acetosella subsp. acetoselloides (Balansa) Den Nijs
  • Rumex acetosella subsp. angiocarpus (Murb.) Murb.
  • Rumex acetosella subsp. multifidus (L.) Schübl. & G. Martens
  • Rumex acetosella subsp. pyrenaicus (Pourr. ex Lapeyr.) Akeroyd

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A juhsóska 10-40 centiméter magas, felálló szárú, évelő növény. Levelei kicsik, lándzsásak vagy szálasak, többnyire nyilas vagy dárdás vállúak, ízük a mezei sóskára (Rumex acetosa) emlékeztet, savanyú. Valamennyi levél nyeles. A virágok egyivarúak, karcsú bugákban nyílnak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A juhsóska gyepek, lejtők, legelők, fenyérek, homokpuszták, szántók és utak széleinek lakója. Mészkerülő, többnyire száraz, tápanyagban és bázisokban szegény, savanyú vagy gyengén savanyú, laza, főleg homoktalajokon nő. A homoktalaj és a talajelsavanyodás jelzőnövénye.

A virágzási ideje áprilistól július végéig tart.

Tudnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A juhsóska az egyéves és évelő fajokban gazdag lórom (Rumex) nemzetségbe tartozik, amelyből Magyarországon vadon 17 faj fordul elő. Virágukban jellegzetes a 6 cimpájú, maradó lepel, terméséréskor a 3 belső lepelcimpa megnagyobbodik. A sóskához hasonlóan a juhsóska is heresót és oxálsavat tartalmaz. Nagyobb mennyiségű fogyasztása egészségkárosodást okoz, főleg, ha valaki vesekőképződésre hajlamos. A legelő jószág mérgezéséről is beszámoltak már olyan legelők esetében, ahol ez a növény elszaporodott. Másrészt a juhsóskának magas a C-vitamin-tartalma, ezért sokan készítik el főzeléknek, vagy fogyasztják nyers állapotban. Gyengén mérgező.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]