Joshua Norton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Norton-2.jpg

Joshua Abraham Norton (18191880. január 8.), San Francisco híressége, aki magát 1859-ben Norton császár (Emperor Norton) néven az Egyesült Államok uralkodójának nyilvánította,[1] majd később felvette a Mexikó védelmezője címet is.[2]

Angliában született, fiatal éveit Dél-Afrikában töltötte. 1849–ben, azt követően, hogy apja halála után 40 000 dollárt örökölt, San Franciscóba költözött. Itt üzletemberként próbálkozott, de mindenét elvesztette, miután pénzét perui rizsbe fektette.[3] Ezek után elhagyta a várost, de pár évvel később visszatért, és 1859. szeptember 17-én több újságnak elküldte nyilatkozatát, melyben magát az Egyesült Államok uralkodójának nevezte ki.[4] A nyilatkozatot a San Francisco Bulletin jelentette meg először, mint vicces levelet.[5]

Ezek után számos nyilatkozatot és rendeletet adott ki, melyek igen népszerűek voltak a városiak között. Ilyen volt az a rendelet, mely egy híd, vagy egy alagút építését rendelte el a San Francisco öböl felett (illetve alatt). Ennek érdekessége, hogy ezek jóval a halála után ténylegesen megépültek.[6]

Napjait a városi vasút, városi tulajdonok állapotának vizsgálatával, a rendőri munka ellenőrzésével töltötte, valamint hosszas filozófiai eszmefuttatásokat tartott bárkinek, aki meghallgatta. Egyik leghíresebb tettére az 1860-70-es években zajló Kína-ellenes tüntetések alatt került sor. A tüntetők és kínai célpontjaik közé állt, és a „Miatyánk” kezdetű imát mondta folyamatosan, míg a tüntető tömeg fel nem oszlott.[7]

Nortont a városiak szerették és tisztelték. Ennek jeleként ingyen étkezhetett a vendéglőkben, illetve külön páholyt kapott a színházakban.[8] Később saját pénzt kezdett nyomatni, amelyeket bárhol elfogadtak. Ezek értéke 50 cent és 10 dollár között mozgott. Mikor jellegzetes „uralkodói” ruhája megkopott, a városi tanács biztosított neki újat.[9]

1880. január 8-án összeesett az utcán, és meghalt, mielőtt segítséget kaphatott volna. Halálát követő napon hatalmas, egyes adatok szerint 30 000 fős tömeg vonult az utcára, hogy tisztelegjenek az emléke előtt. A temetési menete 3 kilométer hosszú volt.[10] Alakja azonban tovább él, hiszen több író művében is feltűnik, így megmintázta őt Mark Twain, Robert Louis Stevenson és Neil Gaiman is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Smith, Fred (2002-01-31). http://www.bbc.co.uk/dna/h2g2/alabaster/A678026 "Emperor Joshua Norton I of America"] BBC. Retrieved 2007-04-15.
  2. Hansen, Gladys (1995). San Francisco Almanac. San Francisco: Chronicle Books. ISBN 0-8118-0841-6
  3. Carr, Patricia E. (July 1975). "Emperor Norton I: The benevolent dictator beloved and honored by San Franciscans to this day". American History Illustrated 10: 14–20.
  4. Weeks, David; James, Jamie (1996). Eccentrics: A Study of Sanity and Strangeness. New York: Kodansha Globe. pp. 3–4. ISBN 1-56836-156-4.
  5. Carl Nolte (2009-09-17). "Emperor Norton, zaniest S.F. street character". San Francisco Chronicle.
  6. Herel, Suzanne (2004-12-15). "Emperor Norton's name may yet span the bay". The San Francisco Chronicle. Retrieved 2007-04-17.
  7. Moran, Mark; Mark Sceurman (2005). Weird U.S.: Your Travel Guide To America's Local Legends And Best Kept Secrets. New York: Sterling Publishing. p. 153. ISBN 0-7607-5043-2.
  8. Sinclair, Mick (2004). San Francisco: A Cultural and Literary History. Oxford, England: Signal Books. p. 20. ISBN 1-902669-65-7.
  9. Gorman, Michael R. (1998). The Empress Is a Man: Stories from the Life of Jose Sarria. Binghamton, New York: The Haworth Press, Inc.. p. 8. ISBN 0-7890-0259-0.
  10. Moylan, Peter. "Encyclopedia of San Francisco: Emperor Norton". San Francisco Museum and Historical Society. Retrieved 2007-04-17.