Joseph Othmar von Rauscher

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph Othmar von Rauscher
Friedrich von Amerling 021.jpg
Joseph Othmar von Rauscher
Friedrich von Amerling festménye
Született
1797. október 6.
Bécs
Elhunyt
1875. november 24. (78 évesen)
Bécs
Foglalkozása pap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Othmar von Rauscher témájú médiaállományokat.

Joseph Othmar von Rauscher (Bécs, 1797. október 6. – Bécs, 1875. november 24.) osztrák lovag, bíbornok és bécsi hercegérsek.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányainak befejeztével 1823-ban pappá szentelték. Két évi káplánkodás után 1825-ben a salzburgi líceumban az egyházjog és történelem tanára, 1832-ben a bécsi keleti akadémia igazgatója és címzetes apát, egyúttal Ferenc József magyar királynak bölcsészettanára. 1848-ban seckaui püspök, 1853-ban bécsi hercegérsek. 1855. december 1-jén, miután a pápai szent székkel kötött konkordátumnak létrehozásában (1855. augusztus 18.) nagy része volt, bíbornok lett. 1860-ban reichschrathi képviselő, később az urak házának tagja. 1870-ben a vatikáni zsinaton a csalhatatlansági dogma ellen küldött, de azt megyéjében kihirdette. Előmozdította az egyházi művészetet templomok építésével és megújításával. Pásztori körlevelei és szent beszédei, amelyekben a kor legfontosabb kérdéseit tárgyalja, magasabb irodalmi értékűek. Önálló - befejezetlen - műve: Geschichte der christlichen Kirche (Salzburg, 1829, 2 kötet).

Ferenc Józsefet és Erzsébet királynét ő adta össze.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]