Joseph Lister
| Joseph Lister | |
_surgeon_Wellcome_M0002551.jpg) | |
| Született | 1827. április 5.[1][2][3][4][5] Upton House, Newham[6][7][8] |
| Elhunyt | 1912. február 10. (84 évesen)[1][2][3][4][5] Walmer |
| Állampolgársága | brit |
| Házastársa | Agnes Syme (1856. április 23. – nem ismert)[9][10] |
| Szülei | Isabella Harris Joseph Jackson Lister |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 | |
| Joseph Lister aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Lister témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Joseph Lister (Upton, 1827. április 5. – Walmer, 1912. február 10.) angol sebész, az antiszeptikus sebészeti eljárások felfedezője és meghonosítója. Találmánya és gyakorlata nyomán lényegesen csökkent az operáción átesett betegek halálozási aránya.
Életpályája[szerkesztés]
Orvosi képesítését 1852-ben szerezte a londoni Egyetemi Kollégiumban. A Királyi kórház sebésztanára lett Glasgowban. Megdöbbentette az operált betegek magas halálozási arányszáma. A fertőzés, az üszkösödés gyakori következményei voltak az operációknak. Lister tisztán tartatta kórtermeit, de ez nem csökkentette a halálozási arányszámot.
Lister 1865-ben elolvasta Pasteur egyik tanulmányát és megismerte belőle a kórokozó baktériumok elméletét. Ebben az elméletben Lister megtalálta a megoldás kulcsát: rájött, hogy a baktériumokat el kell pusztítani, mielőtt azok a nyílt sebbe bejutnának. Lister bevezetett egy sor antibakteriális eljárást. Karbolsavat használt a baktériumok elpusztítására. A műtétek előtt gondosan megtisztította a kezét, a sebészeti eszközök és a kötések higiénikus állapotáról is gondoskodott. Egy ideig még karbolsavat is permetezett a műtőben a levegőbe. Az eredmény nagyon hamar megmutatkozott. 1861 és 1865 között a műtét utáni elhalálozások aránya férfiaknál 45% volt, ez 1869-re 15%-ra csökkent.
Lister első tanulmányát az antiszeptikus sebészetről 1867-ben jelentette meg, eredményeit nem ismerték el azonnal, de felajánlották számára az Edinburgh-i Egyetem klinikai sebészeti tanszékét, az ott eltöltött kétéves sebészeti gyakorlata hírnevet szerzett neki. 1875-ben átjött a kontinensre, Németországba előadásokat tartani módszereiről. A következő esztendőben, 1876-ban az Amerikai Egyesült Államokban volt előadói körúton. Az orvosok többsége azonban még mindig nem volt meggyőzve.
William Fergusson halála után, mint annak utóda kapott meghívást 1877-ben a Londoni Királyi Kollégium sebészeti tanszékére. Kezdetben élettani és szövettani tanulmányokkal foglalkozott, később kizárólag a sebészetre koncentrált; ő vezette be az antiszeptikus kötéseket, ami a sebészet fejlődésére nézve korszakalkotó hatással volt. A Királyi Kollégium sebészetén tartott szemléltetései az antiszeptikus sebészetről nagy érdeklődést váltottak ki az orvosi körökben, s a tanulmányaiban lefektetett állításait és az általa szükségesnek tartott orvosi gyakorlatot egyre szélesebb körökben elfogadták és alkalmazták.
Joseph Lister 85 évet élt, antiszeptikus sebészeti módszere élete vége felé már teljesen elterjedt a fejlett világban, számos kitüntetést kapott, öt évig volt a Királyi Társaság elnöke, Viktória királynő őt választotta sebészének.
Epilógus[szerkesztés]
A 19. század a sebészet diadala. William Thomas Green Morton 1846-os demonstrációja után elterjedt az éter belélegeztetésének segítségével végzett fájdalommentes operáció, 1877-től az antiszeptikus eljárásokkal egyre több operált ember nyerte vissza újra egészségét.
Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a magyar Semmelweis Ignác korábban publikált (1858: Budapest, 1861: Bécs, németül) antiszeptikus eljárását jóformán figyelmen kívül hagyta a magyar és az osztrák orvosi közvélemény.
Elismerései[szerkesztés]
- 1878-ban az edinburgh-i, 1879-ben az oxfordi, 1880-ban a cambridge-i egyetem választotta meg tiszteletbeli tagjává.
- 1884-ben bárói ranggal tüntették ki.
Főbb művei[szerkesztés]
- Early stages of inflammation (Philos. Transact. 1859);
- On excision of the wrist for caries (Lancet 1865);
- On the germ theory of putrefaction and other fermentative changes (Nature 1873);
- A further contribution to the natural history of bacteria and the germ theory of fermentative changes (Quart. Journ. of Microscop. Sc. 1873);
- The germ theory of fermentation and its bearings on pathology (Patholog. Transact. 1878).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Gadsdens of Upton House West Ham, 2014. február 27. (Hozzáférés: 2018. június 21.)
- ↑ Richard A Brand: Biographical Sketch: Baron Joseph Lister, FRCS, 1827-1912 (angol nyelven), 2010. augusztus 1. (Hozzáférés: 2018. június 21.)
- ↑ https://archiveshub.jisc.ac.uk/search/archives/e7a4a66e-de4a-3a3b-920b-0c065f4fd7b3, 2018. június 21.
- ↑ p23723.htm#i237230, 2020. augusztus 7.
- ↑ inferred from timeline of events
- ↑ https://www.thersa.org/about/albert-medal/past-winners
- ↑ Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
Források[szerkesztés]
- A Pallas nagy lexikona. Budapest : Pallas, 1896.
- Michael H. Hart: 100 híres ember a kezdetektől napjainkig. Budapest : Magyar Könyvklub, 1994. Joseph Lister l. 211-212. ISBN 963-8289-27-9
