Joseph Larmor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph Larmor
Született 1857. július 11.[1][2][3][4][5]
Belfast
Elhunyt 1942. május 19. (84 évesen)[6][1][2][3][4]
Holywood
Állampolgársága
Foglalkozása
Tisztsége
  • member of the 30th Parliament of the United Kingdom (1911. február 16. – 1918. november 25.)
  • member of the 31st Parliament of the United Kingdom (1918. december 14. – 1922. október 26.)
Iskolái
  • Cambridge-i Egyetem
  • Royal Belfast Academical Institution
  • Queen's University Belfast (–1877)
  • St John's College (1877–1880)
Kitüntetései
  • Doctor of Civil Law
  • tudományok doktora
  • Legum Doctor
  • Smith's Prize (1880)
  • Royal Society tagja (1892)
  • Adams Prize (1899)
  • Knight Bachelor (1909)
  • Bakerian Lecture (1909)
  • De Morgan Medal (1914)
  • Royal-érem (1915)
  • Poncelet-díj (1918)
  • Copley-érem (1921)[7]
Sírhelye Holywood Priory (County Down)
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Larmor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Joseph Larmor Sír (Magheragall, County Antrim, 1857. július 11.Holywood, County Down, 1942. május 19.) ír fizikus, matematikus.

Életpálya[szerkesztés]

A Royal Belfast Academical Institution, Queen's University Belfastban valamint Cambridge-ben a St John's College-ben fizikát, Galwayben a Queen's College-ben matematikát tanult. 1885-től matematikát tanított Cambridge-ben, 1903-tól itt lett a matematika professzora.

Kutatási területei[szerkesztés]

Tudományos munkássága során a villamos energia, a dinamika, a termodinamika és az elektron elméleti anyagát használta. Elméleti fizikus volt, aki meggyőződéssel hitt az éterben és Írország egységében. Megjósolta a tér időbeni tágulását. Nem értett egyet Albert Einsteinnel a távolság- és idődilatáció kérdésében. Elutasította a tér görbület és a s relativitáselmélet gondolatát. Elméletileg helyesen határozta meg a gyorsuló elektron sugárzási terét és az elektronok rezgésére vezette vissza a színképvonalak felhasadását külső mágneses térben.

Írásai[szerkesztés]

Több publikációja, értekezése, könyve jelent meg, melyek közül a legfontosabb elméleti fizika könyve 1900-ban jelent meg, a Tér és az Anyag (Aether and Matter) címmel.

Szakmai sikerek[szerkesztés]

Róla nevezték el a Larmor-precessziót (atomok, elektronok mágneses momentumának precessziója külső mágneses térben).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лармор Джозеф, 2015. szeptember 27.
  7. Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)

Források[szerkesztés]