Joseph Johann von Littrow

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph Johann von Littrow
Hans Bitterlich: Joseph Johann és Karl Ludwig Littrow szobra a bécsi egyetemen

Joseph Johann von Littrow (Bischofteinitz (Csehország), 1781. március 13.Bécs, 1840. november 30.) osztrák csillagász, Karl Ludwig von Littrow csillagász és Heinrich von Littrow térképész édesapja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Prágában jogot és teológiát végzett és 1803-tól fogva Renard gróf nevelőjeként, annak sziléziai birtokán matematikát és asztronómiát tanult. 1807-ben Krakkóban a matematika, 1810-ben a kazányi egyetemen az asztronómia tanára lett; mint ilyen berendezte itt a csillagvizsgálót. 1816-ban Budára jött Pasquich János mellé mint társ (socius) a gellérthegyi csillagvizsgálóhoz, végül 1819-ben a bécsi egyetemen a csillagászat tanára és a csillagvizsgáló igazgatója lett. A csillagvizsgáló újraszervezéseért, kiváló irodalmi és tanári működéséért 1836-ban osztrák nemességet kapott. Elméleti és szakmunkálatain kívül, melyek alapján többi közt Pössl a dialitikus messzelátókat készítette, Littrow főképp az asztronómia népszerűsítésével szerzett nagy érdemeket. Népszerű előadásait a Wiener Zeitschrift für Kunst, Literatur, Theater und Mode című folyóiratban közölte. Littrow a biztosítás terén is szaktekintély volt. Szépirodalmi munkái Vermischte Schriften címen jelentek meg (Stuttgart, 1846, életrajzzal). Littrownak a budai csillagvizsgálón töltött idejéről, valamint nem egészen korrekt viselkedéséről Pasquichnak Kmeth Dániel általi megtámadásában lásd bővebben: Heller Ágost: A gellérthegyi csillagásztorony (Természettudományi Közlöny, X. kötet, 107-109. füzet, 1878).

Nagyobb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Theoretische und praktische Astronomie (Bécs 1821/1827, 3 kötet);
  • Über Höhenmessung durch Barometer (u. o. 1821);
  • Dioptrik oder anleitung zur Verfertigung der Fernrohre (u. o. 1830);
  • Gnomonik oder anleitung zur Verfertigung aller Arten von Sonnenuhren (u. o. 1833);
  • Über Sterngruppen und Nebelmassen des Himmels (u. o. 1835);
  • Atlas des gestirnten Himmels (Stuttgart, 1839);
  • Die Wunder des Himmels (u. o. 1834-1836, 3 kötet, 7-ik kiadása 1882-83 Edmund Weiss-től);
  • Handbuch zur Umrechnung der vorzüglichsten Münzen, Masse und Gewichte (u. o. 1832);
  • Kalendariographic (Bécs, 1828).

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]