Courtenay Jolán magyar királyné
| Courtenay Jolán | |
| Magyarország királynéja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1215. február – 1233. június | |
| Koronázása | Székesfehérvár 1215 februárja |
| Elődje | Merániai Gertrudis |
| Utódja | Estei Beatrix |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Courtenay |
| Született | 1197 körül Courtenay |
| Elhunyt | 1233. június (35–36 évesen) Esztergom |
| Nyughelye | Egresi monostor |
| Édesapja | Péter latin császár |
| Édesanyja | Flandriai Jolánta |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | II. András magyar király |
| Gyermekei | Jolán hercegnő |
| Vallás | római katolikus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Courtenay Jolán[1] (1197 – Esztergom, 1233. június), magyar királyné, II. András magyar király második felesége, a Capeting-dinasztia Courtenay ágából származó Courtenay Péter, Auxerre grófja, későbbi (1216–1218) latin császár és Flandriai Jolán leánya, Courtenay Mária nikaiai császárné nővére, Henrik latin császár unokahúga, II. Fülöp Ágost francia király rokona.
Élete[szerkesztés]
„Az okiratokban Yoles, Hyolenz, Jole, Hyole, Jolans, Violanta stb. néven is előfordul; mind e variatio azonban legtöbbnél csak kiejtés dolga. Atyja courtenayi II. Péter, (1216. konstantinápolyi [latin] császár, [...]) a Capeting-házból.”[2] Hóman–Szekfű Magyar története (1928) Capet-Courtenay Péter konstantinápolyi császárnak nevezi Jolán királyné apját.[3] 1215-ben férjhez ment II. András magyar királyhoz, miután annak első felesége, Gertrúd meráni hercegnő 1213-ban udvari összeesküvés áldozata lett.
Jolán királyné nagyon különbözött Gertrúdtól. Szelíd, kedves természetű volt, és elődjével ellentétben egyáltalán nem folyt bele a politikai életbe. Ő fejeztette be a már 80 éve épülő aradi templom építését, és 1224-ben fel is szenteltette a templomot. Az általa alapított egresi cisztercita zárdában temették el. Férjének következő felesége Estei Beatrix lett.
Gyermeke[szerkesztés]
Házasságukból egyetlen leánygyermek született:
- Jolán (1219 körül – 1253), 1235. szeptember 8-án Barcelonában I. Jakab aragóniai király felesége lett.
Származása[szerkesztés]
| Courtenay Jolán (Courtenay, 1197 körül– Esztergom, 1233. június) magyar királyné |
Apja: Courtenay Péter (1165 körül –1219) konstantinápolyi császár |
Apai nagyapja: Franciaországi Péter (Reims, 1126. szeptember– Akko, 1183. április 10.) courtenay-i úr |
Apai nagyapai dédapja: Kövér Lajos (1081. dec. 1.–1137. aug. 1.) francia király |
| Apai nagyapai dédanyja: Savoyai Adél (1092–1154. november 18.) | |||
| Apai nagyanyja: Élisabeth de Courtenay (1127 körül –1205) courtenay-i úrnő |
Apai nagyanyai dédapja: Renaud de Courtenay (1100 –1194. szeptember 27.) courtenay-i úr | ||
| Apai nagyanyai dédanyja: Hélène du Donjon | |||
| Anyja: Flandriai Jolánta (1175 körül – Konstantinápoly, 1219) konstantinápolyi császárnő |
Anyai nagyapja: V. Balduin (1150 körül – Mons, 1195. december 17.) hainaut-i gróf |
Anyai nagyapai dédapja: IV. Balduin (1108 –1171. november 6.) hainaut-i gróf | |
| Anyai nagyapai dédanyja: Alix de Namur (1113 körül –1169. július) | |||
| Anyai nagyanyja: Elzászi Margit (1145 körül – Brugge, 1194. november 15.) flamand grófnő |
Anyai nagyanyai dédapja: I. Thierry (1100 körül –1168. január 17.) flamand gróf | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja: Sibylle d'Anjou (1112 körül –1165) |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az elnevezésére nézve lásd Wertner (1892: 421) és Származása/Hóman/Szekfű/Magyar történet – 2014. május 11.
- ↑ Wertner (1892: 421).
- ↑ Származása/Hóman/Szekfű/Magyar történet – 2014. május 11.
Irodalom[szerkesztés]
- Wertner Mór: Jolán királyné, in W. M.: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, 421–424.
További információk[szerkesztés]
- Származása/Hóman/Szekfű/Magyar történet – 2014. május 11.
- Euweb/House of Árpád Genealogy – 2014. május 11.
- Pallas nagy lexikona/Jolán – 2014. május 11.
