Jojódiéta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A jojódiéta vagy jojóhatás a ciklikus súlyvesztés és súlygyarapodás népszerű elnevezése, amely a fogyókúrázás alatti rendszeres súlycsökkenésre, majd a rákövetkező súlygyarapodásra utal. A „jojódiétázás” kifejezést (yo-yo dieting) Dr. Kelly D. Brownell, Ph.D., a Yale Egyetem professzora alkotta a népszerű távol-keleti játék, a jojó mozgására utalva. A jojódiéta során a fogyókúrázó a szigorú étrend és az alacsony kalóriabevitel miatt rövid távon sikeresen lefogy, de ezt hosszú távon nem tudja fenntartani és visszanyeri súlyát.

Okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jojóhatás egyik kiváltója az extrém alacsony kalóriabevitelen alapuló étrend követése a fogyókúra során. Kezdetben a fogyókúrázó sikeresen tudja betartani az előírásokat, és veszít súlyából. A súlyvesztés és a diéta sikeres betartása sikerélmény ad a fogyókúrázónak, azonban hamarosan fellépnek a depresszió és a kimerültség tünetei, mivel a szervezetetet hosszabb távon nagyon megviseli az éheztetés.

Ekkor a fogyókúrázó abahagyja a diétát, visszatér eredeti étrendjéhez, amit tetéz a fogyókúra megszakítása és az ismételt hízás miatti rossz hangulat. Egyesek ebben a szakaszban, a rossz hangulat ellensúlyozására még többet esznek, mint a fogyókúra előtt, és ezáltal igen gyorsan visszanyerik korábbi testsúlyukat, vagy még híznak is. [1][2]

Hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jojódiétázást elsősorban az extrém diéták esetén lehet tapasztalni, amikor a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás helyett a kalóriabevitel szinte teljes megvonásával próbálnak a felesleges kilóktól megszabadulni. A diéta kezdetben sikeres is lehet, de a diétázó általában a testzsír mellett izomtömeget is veszít (amelynek fenntartására megfelelő táplálék mellett testmozgás is szükséges). A jojódiéta második szakaszában az előzőleg kiéheztetett szervezet az éhínségre megfelelő választ ad, és a megnövekedett kalóriabevitel nagy részét a testzsír (a szervezet tápanyagraktára) visszaépítésére fordítja, testmozgás hiányában a hosszú távú fogyás alapjául szolgáló izomtömeg nem regenerálódik. Amennyiben a jojódiéta több ciklusán is átesik a fogyókúrázó, a testben az izom-zsír szövetek aránya károsan változhat, és más szövődményekkel (pl. férfiaknál epekő kialakulása[3]). Egy patkányokon végzett kísérletsorozatban kimutatták, hogy a jojódiétához hasonló étrenden tartott állatok hatékonyabban dolgozták fel az élelmet és növelték testsúlyukat.[4]

A jojódiétázás másik káros mellékhatása lehet a fogyókúrát, illetve annak kudarcát kísérő stressz és érzelmi teher, mivel a kezdeti súlyvesztés feletti örömöt hamarosan felváltja az ismételt súlygyarapodás miatti rossz hangulat, illetve a kudarc érzése.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Amigo, I., Fernandez, C. (2007. May). „Effects of diets and their role in weight control”. Psychology, Healthy Medicine 12 (3), 312–327. o. DOI:10.1080/13548500600621545. Hozzáférés ideje: 2009. április 11.  
  2. Jojódiéta - Női portál. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
  3. A jojódiéta káros mellékhatásai
  4. The effects of repeated cycles of weight loss and regain in rats ScienceDirect - Physiology & Behavior
  5. Atkinson, R. L., Dietz, W. H., Foreyt, J. P., Goodwin, N. J., Hill, J. O., Hirsch, J.,… Yanovski, S. Z. (1994.). „Weight cycling. National task force on the prevention and treatment of obesity.”. Journal of the American Medical Association 15 (272), 1196–1202. o. Hozzáférés ideje: 2009. november 4.  

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]