John Napier (matematikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
John Napier
John Napier.jpg
Született
1550
Edinburgh
Elhunyt
1617. április 4. (67 évesen)
Edinburgh
Foglalkozása teológus
matematikus
Iskolái St. Andrews-i Egyetem

John Napier (Laird of Merchiston) (15501617. április 4.) skót matematikus, természettudós.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Skót bárói családban született, anyja az orkney-i püspök lánya volt. 13 évesen lett a St. Andrews egyetem hallgatója, de rövid tartózkodás után, diploma megszerzése nélkül távozott. Úgy tartják, hogy matematikai tudását valamelyik európai egyetemen, valószínűleg Párizsban szerezte, de erről nem maradtak fenn hivatalos feljegyzések. Valószínűleg Itáliában és Németalföldön is járt. 1571-ben már újra otthon volt, és élete hátralévő részét Merchistonban, a birtokán gazdálkodva töltötte. A Jelenések könyvéhez írott – harcos protestáns nézeteit tükröző – magyarázatai (1594) után fegyverek és harci gépezetek tervezésével foglalkozott. Kéziratai között megtalálták két gyújtótükör, egy ágyú és egy fémborítású harci szekér vázlatait.

Elefántcsontból készült Napier-csont készlet 1650 tájáról

Matematikával kedvtelésből foglalkozott; saját bevallása szerint nehezen szakított rá időt teológiai munkássága mellett. Idejét legfőképpen a számításokat megkönnyítő módszerek kifejlesztésének szentelte. Legnagyobb jelentőségű felfedezése a logaritmus, amelyet valószínűleg már 1594-ben elkezdett kutatni; Mirifici logarithmorum canonis descriptio című műve 1614-ben jelent meg. A logaritmus főként a csillagászati számításokban bizonyult hasznosnak. Nagy segítség volt Keplernek a Rudolf-féle táblázatok elkészítésében. Bevezette a tizedestörtek ma használatos jelölését is; előtte Simon Stevin holland matematikus már kidolgozott egy saját jelölést, de az nehézkesnek bizonyult. Feltalálta a róla elnevezett számolópálcákat (amiből később a logarléc kialakult), melyeknek segítségével a szorzás és osztás művelete gyorsabban elvégezhetővé vált. A gömbháromszögekhez kapcsolódik az általa felfedezett tíz Napier-analógia.[1] [2]

Róla nevezték el a Holdon a Napier-krátert, illetve a 7096 Napier kisbolygót.

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • (1593) A Plaine Discovery of the Whole Revelation of St. John
  • (1614) Mirifici logarithmorum canonis descriptio
  • (1617) Rhabdologia (halála után jelent meg)
  • (1619) Mirifici logarithmorum canonis constructio (a Descriptio előtt írta, de csak halála után jelent meg)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sarah J. Greenwald, Jill E. Thomley: Encyclopedia of Mathematics and Society, Salem Press, 2012, p. 1098
  2. Lánczos Kornél: A geometriai térfogalom fejlődése. Gondolat, 1976.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]