John Brown
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
John Brown (Torrington, USA, Connecticut, 1800. május 9. – Charlestown, Virginia, 1859. december 2.) amerikai abolicionista.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
1800. május 9-én született Owen Brown és Ruth Mills második fiaként. Nagyapja, John Brown kapitányként szolgált az amerikai függetlenségi háborúban, előbb a connecticuti miliciában, majd a Kontinentális hadseregben. (Valószínűleg nem azonos a lojalista John Brownnal, aki az angolokat támogatta és ezért börtönben is ült.) Az apja cserzővarga volt, ő is ezt a mesterséget űzte, bár egy ideig lelkésznek készült, de tanulmányait egészségügyi és anyagi okok miatt nem tudta befejezni. 1825-ben megnősült, 1831-ben pedig Pennsylvaniába költözött, ahol saját cserzőműhelyt nyitott és marhatartással is foglalkozott. Felesége, akitől hét gyermeke született, 1832-ben meghalt, ekkor elvette a 16 éves Mary Ann Day-t, akitől még tizenhárom gyermeke született. A következő 24 évben több vállalkozásba is belefogott Ohióban, de egyik sem volt sikeres.
Abolicionizmus [szerkesztés]
Új-angliai protestáns családban nőtt fel, gyermekkorától gyűlölte a rabszolgaságot. Ohióban részt vett a rabszolga-szöktetési mozgalomban, illetve évekig egy szabad fekete közösségben élt New York államban. 1855-ben Kansasba ment, hogy fiaival részt vegyen a rabszolgaság kérdését eldöntő népszavazás kampányából kiinduló, Vérző Kansas néven ismertté vált zavargásokban. Valószínűleg részt vett az 1856. május 24-i Pottawatomie mészárlásban, ahol megtámadtak és megöltek öt, a rabszolgaságot támogató telepest.
1859. október 16-án egy húsz fős csapat élén megtámadta az Egyesült Államok fegyverraktárát Harpers Ferryben, hogy fegyvert zsákmányolva rabszolgafelkelést robbantson ki. A csapat elfoglalta a város, stratégiai pontjait – így például a fegyverraktárat és a hidat a Potomac és Shenandoah folyók összefolyásánál – ám vállalkozásuk nem járt sikerrel. Először a helyi milícia szállt szembe velük, majd egy tengerészgyalogos ezred érkezett a rend helyreállítására Robert E. Lee és James Ewell Brown Stuart parancsnokokkal az élén.
Brownt 1859. december 2-án nagy tömeg előtt felakasztották rabszolgákkal való összeesküvés miatt.
Emléke [szerkesztés]
Közhiedelem, hogy John Brown emlékét őrzi a John Brown's Body („John Brown teste”) című dal, amely az északiak indulója lett, valójában azonban egy névrokonának állít emléket.[1]
Források [szerkesztés]
- ↑ Hahner Péter: 100 történelmi tévhit, p. 208.
- John Brown végzete Harpers Ferryben – Rubiconline
Irodalom [szerkesztés]
- Hahner Péter: 100 történelmi tévhit avagy amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, Budapest, 2010, ISBN 9789639884953

