John Brown

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
John Brown

John Brown (Torrington, USA, Connecticut, 1800. május 9. – Charlestown, Virginia, 1859. december 2.) amerikai abolicionista északamerikai politikus, a rabszolgaság ellen küzdő párt egyik vezére.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1800. május 9-én született Owen Brown és Ruth Mills második fiaként. Nagyapja, John Brown kapitányként szolgált az amerikai függetlenségi háborúban, előbb a connecticuti miliciában, majd a Kontinentális hadseregben. (Valószínűleg nem azonos a lojalista John Brownnal, aki az angolokat támogatta és ezért börtönben is ült.)

Az apja cserzővarga volt, ő is ezt a mesterséget űzte, bár egy ideig lelkésznek készült, de tanulmányait egészségügyi és anyagi okok miatt nem tudta befejezni. 1825-ben megnősült, 1831-ben pedig Pennsylvaniába költözött, ahol saját cserzőműhelyt nyitott és marhatartással is foglalkozott. Felesége, akitől hét gyermeke született, 1832-ben meghalt, ekkor elvette a 16 éves Mary Ann Day-t, akitől még tizenhárom gyermeke született.

A következő 24 évben több vállalkozásba is belefogott Ohióban – többek között farmer, majd gyapotkereskedő is volt – de egyik sem volt sikeres.

Abolicionizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Új-angliai protestáns családban nőtt fel, gyermekkorától gyűlölte a rabszolgaságot. Ohióban részt vett a rabszolga-szöktetési mozgalomban, illetve évekig egy szabad fekete közösségben élt New York államban. 1855-ben Kansasba ment, hogy fiaival részt vegyen a rabszolgaság kérdését eldöntő népszavazás kampányából kiinduló, Vérző Kansas néven ismertté vált zavargásokban, a szomszéd területekből betörő rablóbandák ellen guerilla-harcot viselt. Mint a rabszolgaság ellensége, százával felszabadította a négereket Kansas és Missouri államok területén.

Valószínűleg részt vett az 1856. május 24-i Pottawatomie mészárlásban, ahol megtámadtak és megöltek öt, a rabszolgaságot támogató telepest.

1859. október 16-án egy húsz fős csapat élén megtámadta az Egyesült Államok fegyverraktárát Harpers Ferryben, hogy fegyvert zsákmányolva rabszolgafelkelést robbantson ki. A csapat elfoglalta a város stratégiai pontjait – így például a fegyverraktárat és a hidat a Potomac és Shenandoah folyók összefolyásánál – ám vállalkozásuk nem járt sikerrel. Először a helyi milícia szállt szembe velük, majd egy tengerészgyalogos ezred érkezett a rend helyreállítására Robert E. Lee és James Ewell Brown Stuart parancsnokokkal az élén. A nép és rabszolgák cserben hagyták, a kormány hadai pedig elfogták, mire az ellenfeleiből alakított esküdtszék halálra ítélte. Ezen ítélet alapján Brownt 1859. december 2-án Charlestonban nagy tömeg előtt felakasztották rabszolgákkal való összeesküvés miatt.

Brown bátran halt meg eszméiért. Kivégzése egyrészt a déli államok elbizakodottságát növelte, másrészt azonban az északi államoknak a rabszolgaság eltörlésére irányuló törekvéseit fokozta.

Emléke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közhiedelem, hogy John Brown emlékét őrzi a John Brown's Body („John Brown teste”) című dal, amely az északiak indulója lett, valójában azonban egy névrokonának állít emléket.[1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hahner Péter: 100 történelmi tévhit, p. 208.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]