Johann Heinrich Meyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Heinrich Meyer
Önarcképe
Önarcképe
Született1760. március 16.[1][2][3][4][5]
Stäfa[6]
Elhunyt1832. október 14. (72 évesen)[1]
Jéna[7]
Állampolgárságasvájci
Foglalkozása
  • festőművész
  • műkritikus
  • művészettörténész
  • író
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Heinrich Meyer témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Johann Heinrich Meyer (Zürich, 1760. március 16.Weimar, 1832. október 14.) svájci festő.

Pályafutása[szerkesztés]

A festészetre adta magát és 1784-88-ban Olaszországban tartózkodott, ahol Goethe barátja lett. Visszatérve Svájcban élt 1792-ig, amikor Goethe meghívására Weimarba ment és az ottani festőakadémián tanári állást kapott. 1795-ben ismét Olaszországba utazott, de a franciák bevonulása miatt kénytelen volt Svájcba visszatérni; innét újra Weimarba ment és 1807-ben a festőakadémia igazgatója lett. Végrendeletében 33 000 tallért hagyományozott a weimari szegényalapnak és ezt nejéről (megh. 1825. április 21.) Meyer Amália-alapítványnak nevezte. Legfontosabb műve: Geschichte der bildenden Künste bei den Griechen und Römern (Drezda, 1824-36), amelyet Reimer fejezett be. Sokat írt Schiller Horen és Goethe Propyläen meg Kunst und Alterthum című folyóirataiba is; Kleine Schriften zur Kunst című dolgozatait 1886-ban Heilbronnban adták ki.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. Johann Heinrich Meyer (holland nyelven)
  3. Heinrich (genannt Kunst-Meyer, Kunschtmeyer, Goethe-Meyer) [Meyer, Johann Heinrich Meyer]
  4. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források[szerkesztés]