Johann Friedrich Böhmer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Friedrich Böhmer
Johann Friedrich Boehmer by Amelie de Barrelier 1845.jpg
Johann Friedrich Böhmer
(Amélie de Barrelier olajfestménye, 1845)
Élete
Született 1795. április 22.
német Frankfurt am Main
Elhunyt 1863. október 22. (68 évesen)
német Frankfurt am Main
Nemzetiség német
Egész életét a középkori német történelem forrásainak összegyűjtésére szentelte.


Johann Friedrich Böhmer (Frankfurt am Main, 1795. április 22. – Frankfurt am Main, 1863. október 22.) német történetbúvár.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heidelbergben és Göttingenben folytatott jogi tanulmányait csakhamar történelmi tanulmányokkal cserélte fel, s hosszasabb olaszországi tartózkodás után Németországba visszatérve, Frankfurtban könyvtárigazgató lett. Olaszországban ébredt fel rajongó szeretete a romanticizmus és a középkor iránt és egész életét a középkori német történelem forrásainak összegyűjtésére szentelvén, átkutatta Olaszország, Németország, Franciaország és Németalföld könyvtárait és levéltárait. Politikai tekintetben gyűlölte a protestáns Poroszországot, melyben a német államok tehetetlenségének főokozóját látta.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Urkunden der römischen Könige und Kaiser von Konrad I. bis Heinrich VII.;
  • 911-1313 in kurzen Auszügen (Frankfurt, 1831),
  • Die Reichsgesetze von 900-1400 (u. o. 1832);
  • Urkunden sämmtlicher Karolinger (u. o. 1833);
  • Urkunden der Reichsstadt Frankfurt (u. o. 1836);
  • Urkunden Ludwigs des Bayern,
  • König Friedrichs des Schönen und König Johanns von Böhmen (u. o: 1839; 3 pótfüzettel u. o. 1841, Lipcse 1846 és Innsbruck, 1865);
  • Regesten des Kaiserreichs 1246-1313 (Stuttgart, 1844; két pótfüzettel u. o. 1849 és 1857);
  • Die Regesten des Kaiserreichs von 1198-1254 (Stuttgart, 1847-1849, 2 kötet; újra kiadta Fischer, Innsbruck, 1879);
  • Wittelsbachische Regesten (Stuttgart, 1854).

Hátrahagyott irataiból megjelentek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Acta imperia selecta (Innsbruck 1866-68, kiadta Fischer);
  • Die Regesten des Kaiserreichs unter Karl IV. (kiadta Huber, u. o. 1874-76);
  • Die Regesten der Erzbischöfe von Mainz (kiadta Will u. o. 1878);
  • Die Regesten des Kaiserreichs unter den Karolingern (újra átdolgozta Mühlbacher, u. o. 1880).

Kisebb iratait és leveleit, életrajzával együtt kiadta Janssen (Freiburg i. Br. 1868, 3 kötet). V. ö: Ranke cikkét a Sybel-féle Histor. Zeitschrift-ban, és Döllinger, Akadem. Vorträge (II. köt.).

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]