Johann Christian Poggendorff

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Christian Poggendorff
Johann Christian Poggendorff.jpg
Életrajzi adatok
Született
1796. december 29.
Hamburg,
Elhunyt
1877. január 24. (80 évesen)
Berlin,
Nemzetiség német
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Humboldt Egyetem
Pályafutása
Szakterület fizika, kémia
Szakintézeti tagság A berlini egyetem rendkívüli professzora
Akadémiai tagság 1839-ben a Berlini Tudományos Akadémia tagja,
1845-ben a svéd Királyi Tudományos Akadémia tagja

Hatással voltak rá Ludwig Wilhelm Gilbert,
Poggendorff illúzió

Johann Christian Poggendorff (Hamburg, 1796. december 29.Berlin, 1877. január 24.), német fizikus, kémikus. Fiatal korától érdeklődési köre az elektromosság és a mágnesség volt. Poggendorf az elektrosztatikus motorról ismert, amely analóg Wilhelm Holtz elektrosztatikus gépével. 1841-ben leírta a potenciométer használatát, amellyel elektromos potenciált lehet mérni átfolyó áram nélkül.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Poggendorf Hamburgban patikussegédnek tanul majd huszonkét éves korától kezdett dolgozni, Itzehoe–ben mint patikussegéd. Ambíciói és erős késztetése az ismeretlen megismerésére a tudományos karrier felé terelte, ezért Berlinben 1820-ban beiratkozott a Humboldt Egyetem-re. 1823-ban a Tudományos Akadémia meteorológiai megfigyelője lett.

Már pályája kezdetén is az volt az elképzelése, hogy majd egy tudományos folyóiratot alapít fizikai és kémiai témákban. Ez a terve azonban hamar megvalósult Ludwig Wilhelm Gilbert váratlan halálával, aki a Gilbert’s Annalen der Physik szerkesztője volt. 1824-ben kapcsolatba lépett Lipcsében a Barth kiadóval, majd az Annalen der Physik szerkesztője lehetett, amely Gilbert folyóiratának a folytatása volt.

Poggendorff kiválóan alkalmas volt erre a pozícióra és 52 éven át, 1876-ig volt a lap főszerkesztője. 1826-ban egy tükrös galvanométert fejlesztett ki, mellyel elektromos áramot lehetett mérni.

Rátermettsége, ambíciói, jó memóriája és képessége a munkatársaival való termékeny kapcsolata, az akkori Európa egyik kiemelkedő tudományos szakfolyóiratát hozta létre, a Poggendorff Annalen-t (röviden Pogg. Ann.). Az 52 éven át folyamatosan végzett szerkesztői munka során állandó kapcsolatban volt a modern tudományos élet szinte minden művelőjével és ennek eredményeként létrehozta a Biographisch-literarisches Handworterbuch zur Geschichte der exacten Wissenschaften (Az egzakt tudományok életrajzi kézikönyve) című egyedülálló kézikönyvet, amely matematikusok, asztronómusok, fizikusok, kémikusok munkásságát és életrajzait tartalmazta. Ez a kézikönyv felbecsülhetetlen értéket jelent kutatók részére. Az első kiadás két kötete 1863-ban jelent meg. Halála után, 1898-ban jelent meg a harmadik kötet, amely a 1858-1883 közötti periódust tartalmazza, a negyedik pedig 1904-ben, amely a 20. század elejét öleli fel.

Irodalmi és tudományos munkásságáért több elismerést is kapott. 1830-ban professzor, 1838-ban tiszteletbeli Ph.D, majd a berlini egyetem rendkívüli professzora lett. 1839-ben a Berlini Tudományos Akadémia tagjai közé választották. 1845-ben a svéd Királyi Tudományos Akadémia külföldi tagjává választották. Több rendes professzori állást ajánlottak, de egyiket sem fogadta el, mert teljes idejét az Annalen-nek (Évkönyvnek), s a tudományos kutatásnak szentelte. 1877-ben halt meg Berlinben.

Poggendorf-féle illúzió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Poggendorff-féle illuzió egy optikai illúzió. A képen látható ábra észlelése során az agy megtévesztő üzenet küld, és ezért nem úgy érzékeljük, ahogy a valóságban van. Ezt az ábrát Poggendorfról nevezték el, mivel ő fedezte fel Johann Karl Friedrich Zöllner egyik rajzában 1860-ban. Baloldalt az egyenes fekete vonal képét elbizonytalanítja a szürke hasáb. Úgy látszik, mintha megtörne a vonal. A jobboldali ábrán jól látható, hogy az nem törik meg, csak úgy látszik a vonalat megtörő hasáb miatt.

Nevezetesebb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lebenslinien zur Geschichted. exacten Wiessenschaften (Berling 1853)
  • Biographisch-literarisches Handwörterbuch zur Geschichte der exacten Wissenschaften (Lipcse 1863, 2. kötet)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • J. C. Poggendorff, Annalen Der Physik, Ser. 2, Vol. 139, pp 513-546 (1870)
  • J. C. Poggendorff, "Biographisch-Literarisches Handwörterbuch der exakten Naturwissenschaften" ", Johann Ambrosius Barth, Leipzig, 1863. Google Books
  • Emil Frommel, Johann Christian Poggendorff (Berlin, 1877)
  • Lebenslinien zur Geschichte der exacten Wissenschaften seit Wiederherstellung derselben. Alexander Duncker, Berlin 1853. Johann Christian Poggendorff, Google Books
  • Geschichte der Physik. Joh. Ambr. Barth, Leipzig 1879, 937 S. Google Books

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Christian Poggendorff című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]