Johann Caspar Bluntschli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Caspar Bluntschli
Johann Caspar Bluntschli jung.jpg
Johann Caspar Bluntschli fiatal korában
Született 1808. március 7.
Zürich
Elhunyt 1881. október 21. (73 évesen)
Karlsruhe
Foglalkozása jogi író, politikai író
Johann Caspar Bluntschli idős korában

Johann Caspar Bluntschli (néhol Kaspar, magyarosan Bluntschli János Gáspár) (Zürich, 1808. március 7.Karlsruhe, 1881. október 21.) svájci jogász, jogfilozófus, politikus, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1833-tól tanár volt az újonnan alapított zürichi egyetemen. Szülővárosának közéletében élénken részt vett és már 1837-ben a nagytanács tagja volt. A zürichi magánjogi törvénykönyv kodifikálásával is őt bizták meg. De éppen a politikai viszonyok alakulása, a radikálisok győzelme következtében elkedvetlenedve, Bluntschli 1847-ben Münchenbe költözött és 1848-ban az ottani egyetemen a közjog és a német magánjog tanszékét nyerte el. Majd 1861-ben az egyetem meghivásának engedve, Heidelbergbe ment és mint az államtudományok tanára, nagy hírnevet szerzett. A drezdai jogászgyűlés 1861-ben elnökévé választotta, tagja lett a badeni első kamarának is. A brüsszeli nemzetközi jogi konferencián Bluntschli a német császár küldötte volt; jelentékeny érdeme volt továbbá a genti «Institut de droit International» létrehozásában is. A német politikai életben is nagy szerep jutott neki, buzgó hive volt a mérsékelt, bizonyos konzervativizmussal árnyalt liberalizmusnak. Bluntschli jogirodalmi munkássága igen jelentős. Szakított a néhézkes német előadási modorral és azért művei nagyon elterjedtek. Többet ezek közül idegen nyelvekre, többek között magyarra is lefordítottak és néhánynak a magyar jogi irodalomra, közfelfogásra is befolyása volt.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lehre vom modernen Staat. 3. köt. (Stuttgart 1875); az I. és II. köt. már ötödik kiadást érő általános államtant, illetve államjogot tartalmazza, a III. köt. pedig a politikáról szól, mint tudományról.
  • Nagy jelentőségü a nemzetközi jogi irodalomr szempontjából: Das moderne Völkerrecht der civilisirten Staaten als Rechtsbuch dargestellt (III. kiad. 1878.) című munkája, melyben a nemzetközi jog kodifikálását kísérli meg.
  • Geschichte des allgemeinen Staatsrechts und Politik (München 1864,) magyarra ford. Hévády (Akadémia kiadása 1875).
  • Különös érdemeket szerzett még a svájci közjog történetét tárgyaló művekkel, amelyek az előzőeket értékben messze felülmúlták: Geschichte des schweizerischen Bundesrechtes 2. köt. (Zürich 1849-52);
  • Stadt- und Rechtsgeschichte der Stadt und Landschaft Zürich (u. o. 1838-39).
  • Privatrechliches Gesetzbuch f. Canton Zürich. 4. köt. (U. o. 1854-6);
  • Deutsches Privatrecht (München III. kiad. 1864). Brater társaságában kiadta a nálunk is elterjedt munkát: Deutsches Staatswörterbuch. 11. köt. (Stuttgart 1857-70), amely később rövidítve jelent meg (1870-75);
  • Arndttal és Pölz-cel együtt Münchenben, 1853-ban, a Dritische Ueberschau f. Gesetzgebung und Rechtswissenschaft című folyóiratot alapította meg, s úgy ez utóbbiban, mint az előbbiben számos értekezést közölt.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékét Münchenben 1882-ben Bluntschli-alapítvánnyal örökítették meg, amelynek feladata nemzetközi jogi pályakérdések kitűzése és megjutalmazása.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Holtzendorff: B. u. seine Verdienste u. die Staatswissenschaften (Berlin 1882).
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Caspar Bluntschli témájú médiaállományokat.

[Kategória:Svájci filozófusok‏]]