Johann Caspar Bluntschli

Johann Caspar Bluntschli fiatal korában

Johann Caspar Bluntschli idős korában

Johann Caspar Bluntschli (néhol Kaspar, magyarosan Bluntschli János Gáspár) (Zürich, 1808. március 9. - Karlsruhe, 1881. október 21.) német jogi és politikai író.

Életpályája

1833-tól tanár volt az újonnan keletkezett zürichi egyetemen. Szülővárosának közéletében élénken részt vett és már 1837-ben a nagytanács tagja volt. A zürichi magánjogi törvénykönyv kodifikálásával is őt bizták meg. De éppen a politikai viszonyok alakulása, a radikálisok győzelme követekzetében elkedvetlenedve, Bluntschli 1847-ben Münchenbe költözött s 1848-ban az ottani egyetemen a közjog és a német magánjog tanszékét nyerte el. Majd 1861-ben az egyetem meghivásának engedve, Heidelbergbe ment és mint az államtudományok tanára, nagy hírnevet szerzett. A drezdai jogászgyülés 1861-ben elnökévé választotta, tagja lett a badeni első kamarának is. A brüsszeli nemzetközi jogi konferencián Bluntschli a német császár küldötte volt; jelentékeny érdeme volt továbbá a genti «Institut de droit International» létrehozásában is. A német politikai életben is nagy szerep jutott neki, buzgó hive volt a mérsékelt, bizonyos konzervativizmussal árnyalt liberalizmusnak. Bluntschli jogirodalmi munkássága igen jelentős. Szakított a néhézkes német előadási modorral és azért művei nagyon elterjedetek. Többet ezek közül idegen nyelvekre, többek között magyarra is lefordítottak és néhánynak a magyar jogi irodalomra, közfelfogásra is befolyása volt.

Főbb művei

• Lehre vom modernen Staat. 3. köt. (Stuttgart 1875); az I. és II. köt. már ötödik kiadást érő általános államtant, illetve államjogot tartalmazza, a III. köt. pedig a politikáról szól, mint tudományról.
• Nagy jelentőségü a nemzetközi jogi irodalomr szempontjából: Das moderne Völkerrecht der civilisirten Staaten als Rechtsbuch dargestellt (III. kiad. 1878.) című munkája, melyben a nemzetközi jog kodifikálását kísérli meg.
• Geschichte des allgemeinen Staatsrechts und Politik (München 1864,) magyarra ford. Hévády (Akadémia kiadása 1875).
• Különös érdemeket szerzett még a svájci közjog történetét tárgyaló művekkel, amelyek az előzőeket értékben messze felülmúlták: Geschichte des schweizerischen Bundesrechtes 2. köt. (Zürich 1849-52);
• Stadt- und Rechtsgeschichte der Stadt und Landschaft Zürich (u. o. 1838-39).
• Privatrechliches Gesetzbuch f. Canton Zürich. 4. köt. (U. o. 1854-6);
• Deutsches Privatrecht (München III. kiad. 1864). Brater társaságában kiadta a nálunk is elterjedt munkát: Deutsches Staatswörterbuch. 11. köt. (Stuttgart 1857-70), amely később rövidítve jelent meg (1870-75);
• Arndttal és Pölz-cel együtt Münchenben, 1853-ban, a Dritische Ueberschau f. Gesetzgebung und Rechtswissenschaft című folyóiratot alapította meg, s úgy ez utóbbiban, mint az előbbiben számos értekezést közölt.

Emlékezete

Emlékét Münchenben 1882-ben Bluntschli-alapítvánnyal örökítették meg, amelynek feladata nemzetközi jogi pályakérdések kitűzése és megjutalmazása.

Irodalom

• Holtzendorff: B. u. seine Verdienste u. die Staatswissenschaften (Berlin 1882).