Bill of Rights (Anglia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jogok törvénye szócikkből átirányítva)
Indítványozása 1689. január 22. Megalkotása 1689. október 23. Ratikfikálása 1689. december 16.

Az 1689. évi Bill of Rights az angol alkotmányos monarchia alapvető jogszabálya, az a nyilatkozat, melyben az 1689. január 22-én a Westminsterben összeült gyülekezet kifejtette az angol alkotmány ama vezérelveit, melyek alapján III. (Orániai) Vilmost a trónta meghívták. Mivel az akkori forradalmi és átmeneti időben (II. Jakab elűzetése után) lehetetlen volt mindazokat a jog és alkotmányos kérdéseket pontosan és kimerítően felsorolni, melyek fölött a Stuartok és a parlament annyit viszálykodtak, a gyülekezet által választott bizottság tagjai arra szorítkoztak, hogy a Bill of Rights nyilatkozatban felsorolják mindazon bűntényeket, melyek a forradalom kitörését és Jakab elűzetését szükségessé tették; továbbá pedig, hogy Orániai Vilmost és nejét, Máriát, azon általános feltétel alapján hívják meg az üresedésben levő trónra, hogy ezek magukat a fennálló törvények megtartására kötelezik. A bizottság élén, mely a Bill of Rights-ot a Petition of Rights mintája szerint kidolgozta, John Somers jogtudós állott. Magát a jognyilatkozatot Halifax nyújtotta át Vilmosnak és Máriának, február 13-án a Whitehallban és csak miután Vilmos és neje a Bill of Rights megtartását megfogadták, tekintették azokat törvényes angol uralkodónak.[1]

A törvény nagy mértékben korlátozta a királyi felségjogokat. Bár III. (Orániai) Vilmos angol királynak nem tetszettek ezek a megszorítások, de elég bölcs volt ahhoz, hogy végül elfogadta a parlament döntéseit.

A név jelentése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kifejezést "Jogokról szóló nyilatkozatnak" vagy "jogok törvényének" szokták fordítani; a történetírás általában nem fordítja le magyarra.

Főbb rendelkezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • az uralkodó nem helyezheti hatályon kívül a parlament által elfogadott törvényeket (a törvényeket a választott parlament hozza),
  • hadügyekben és pénzügyekben a parlament dönt (az uralkodó békeidőben nem tarthat állandó hadsereget a parlament hozzájárulása nélkül és nem szabhat ki új adókat a parlament hozzájárulása nélkül),
  • a király joga a választáskor a többségi párt tagjaiból a miniszterek kinevezése,
  • létre kell hozni a független bíróságot,
  • a király köteles időnként összehívni a parlamentet,
  • a király egyszemélyű hatalom, de vétójoga van csak, nem igazi ellenerő,
  • az uralkodó nem zárkózhat el a kérvények elől, nem tagadhatja meg a protestánsoktól a fegyverviselés jogát, indokolatlanul nem szólhat bele a parlamenti szavazásokba, nem büntetheti meg a parlamenti képviselőket azért, amit a vitákon mondtak, és nem szabhat ki kegyetlen büntetéseket.

Hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bill of Rights megszilárdította az alkotmányos monarchia alapjait. Hamarosan, 1693 és 1696 között, kialakult a miniszteri felelősség elve.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. V. ö. Macaulay, Anglia történ. II. Green, History of English people II. köt.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Bill of Rights (Anglia) témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bill of Rights (Anglia) témájú médiaállományokat.