Jogalap nélküli gazdagodás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A jogalap nélküli gazdagodás a polgári jogban olyan vagyonnövekmény, amelyhez jogi alap (jogcím nélkül jut valaki, másnak a rovására. A jogalap nélküli gazdagodás fennállása ú.n. „kötelemfakasztó tényállás”. A hatályos Ptk. 361. § (1) bekezdése szerint: „Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.”
Főbb esetei [szerkesztés]
- a túlfizetés, kétszeres teljesítés, téves címzés, téves átutalás stb.
- az ún. okafogyott tartozás,
- a létre sem jött szerződés alapján történő teljesítés
- amikor valaki más dolgával jogellenesen rendelkezik
- jogszabály által nevesített esetek, pl. a ráépítés körében[1]
A visszatérítés feltételei [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Bíró Endre: Jogi szótár, Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs, 2006. 222.old.
- Ptk. 361 - 366. §§
- Szótér Orsolya disszertációja
- webbusiness
 |
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
