Jogalap nélküli gazdagodás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A jogalap nélküli gazdagodás a polgári jogban olyan vagyonnövekmény, amelyhez jogi alap (jogcím nélkül jut valaki, másnak a rovására. A jogalap nélküli gazdagodás fennállása ú.n. „kötelemfakasztó tényállás”. A hatályos Ptk. 361. § (1) bekezdése szerint: „Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.”


Főbb esetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a túlfizetés, kétszeres teljesítés, téves címzés, téves átutalás stb.
  • az ún. okafogyott tartozás,
  • a létre sem jött szerződés alapján történő teljesítés
  • amikor valaki más dolgával jogellenesen rendelkezik
  • jogszabály által nevesített esetek, pl. a ráépítés körében[1]

A visszatérítés feltételei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bíró Endre: Jogi szótár, Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs, 2006. 222.old.
Ptk. 361 - 366. §§
Szótér Orsolya disszertációja
webbusiness