Joey Tafolla
| Joey Tafolla | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1962. május 30. (61 éves) |
| Származás |  Amerikai Egyesült Államok |
| Pályafutás | |
| Műfajok | heavy metal, neoklasszikus metal |
| Aktív évek | 1984 – napjainkig |
| Kapcsolódó előadó(k) | Jag Panzer |
| Hangszer | Gitár |
| Tevékenység | Zenész, zeneszerző |
| Kiadók | Shrapnel, Mascot |
| Joey Tafolla weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Joey Tafolla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Joey Tafolla (1962. május 30. –) amerikai gitáros, aki a Jag Panzer power metal zenekar tagjaként vált ismertté. 1984-ben csatlakozott a zenekarhoz, azonban hamarosan kilépett, hogy szólókarrierjére tudjon koncentrálni. Technikai képességei révén hamar szerződést kapott a gitárhősök mentoraként is ismert Mike Varney kiadójától, a Shrapnel Recordstól. Az együttműködés két szólólemezt eredményezett, majd Tafolla a Mascot kiadóhoz szerződött, ahol 2001-ben jelentetett meg egy szólólemezt.
Biográfia[szerkesztés]
Karrierjét a Jag Panzer zenekar soraiban kezdte, melynek debütáló nagylemeze 1984-ben jelent meg Ample Destruction címmel. A lemez igazi szenzációt jelentett underground körökben, mely kiadása után a zenekar átköltözött Dél-Kaliforniába, hogy ott koncertezzen és hírnevet szerezzen magának. A jelentősebb sikerek azonban elmaradtak, így Tafolla kilépett, hogy szólókarrierjére tudjon koncentrálni. Mike Varney kiadója a Shrapnel Records ajánlott neki szerződést, ahol ebben az időszakban olyan gitárosok dolgoztak, mint Paul Gilbert, Marty Friedman, Jason Becker, Vinnie Moore, Tony MacAlpine vagy Richie Kotzen. Debütáló lemeze 1987-ben Out of the Sun címmel jelent meg. Az anyag producere Mike Varney mellett Tony MacAlpine volt, aki vendégbillentyűsként is közreműködött, de Paul Gilbert is vendégeskedett a korongon négy dal erejéig. Zeneileg a neoklasszikus metal a meghatározó a lemezen, melyben központi szerepet kap Joey technikai tudása.
1991-ben jelent meg a második szólólemez, mely az Infra-Blue címet kapta. A korongon Deen Castronovo dobolt, de vendégként felbukkant Kee Marcello is. A produceri teendőket Steve Fontano valamint Mike Varney látta el. Zenei szempontból Tafolla egy határozott lépést tett a fúziós jazz irányába. Játékában ugyan továbbra is nagy hangsúlyt fektetett a technikai oldalra, de a korábbi shredder jellegű szólógitározást felváltotta egy jazzesebb hangnem, melyben inkább a legato futamok kaptak hangsúlyosabb szerepet. A megjelenést követően Joey több gitárklinikát is tartott, de oktató videó is megjelent a neve alatt. A 90-es évek közepén újra tagja volt a Jag Panzernek, ám az együttműködésből csak egy lemez született, az 1997-es The Fourth Judgement. Utódja Chris Broderick lett. 2001-ben elkészítette harmadik szólólemezét, mely a Mascot gondozásában jelent meg Plastic címmel. A produceri teendőket Tafolla mellett ezennel Ken Tamplin végezte. Joey tulajdonosa a kaliforniai Huntington Beach-ben található JTM Merchandising cégnek, mely ruházati cikkekkel és kiegészítőkkel foglalkozik.
Joey Carvin gitárokat használ,[1] melyekbe Seymour Duncan hangszedőket rak,[2] míg erősítők terén a Bogner termékeket favorizálja.[2]
Diszkográfia[szerkesztés]
Szólólemezek[3][szerkesztés]
- 1987: Out of the Sun
- 1991: Infra-Blue
- 2001: Plastic
Jag Panzer[szerkesztés]
- 1984: Ample Destruction
- 1997: The Fourth Judgement
Források[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2011. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 15.)
- ↑ a b Archivált másolat. [2011. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 15.)
- ↑ http://www.spirit-of-metal.com/discographie-groupe-Joey_Tafolla-type-Albums-l-en.html
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos honlap Archiválva 2011. július 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- JTM Merchandising
