Jobbik – Konzervatívok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gondai (vitalap | szerkesztései) 2010. július 20., 17:51-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források)
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Fájl:Jobbik.jpg
Adatok
ElnökVona Gábor
AlelnökBalczó Zoltán
Gyüre Csaba
Murányi Levente
Novák Előd
Sneider Tamás
Szegedi Csanád
FrakcióvezetőVona Gábor
Alapítva2003. október 24.
SzékházBudapest, XI. kerület, Villányi út 20/A
Ifjúsági tagozatJobbik Ifjúsági Tagozat
PártújságMagyar Mérce (2006–2009)
Barikád (2009–)
Tagok számakb. 8 000[3] (2010)
Ideológianacionalizmus[1]
euroszkepticizmus
kereszténydemokrácia
nemzeti radikalizmus
Politikai elhelyezkedésradikális jobboldal[2]
Parlamenti jelenlét2010-
Nemzetközi szövetségekEurópai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége
EP-frakciófüggetlen
Hivatalos színeipiros-ezüst
Magyarország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jobbik Magyarországért Mozgalom témájú médiaállományokat.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom (röviden Jobbik) radikális jobboldali párt. Elődje az 1999-ben alakult, főként egyetemistákat tömörítő[4] Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik), mely 2003-ban alakult párttá. A MIÉP háttérbe szorulását követően a magyar radikális jobboldal legismertebb alakulatává vált. 2010-től parlamenti párt.

Önmeghatározása

Alapító nyilatkozata szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom célja a „rendszerváltozás befejezése, a jelenleginél igazságosabb társadalom megteremtése”. Önmeghatározása szerint „értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény párt, mely programjával a nemzet egészét kívánja képviselni”. Büszkén felvállalják a nacionalizmust, de elutasítják, hogy soviniszták lennének.[1] A politikában ellenfélnek tekintik az MSZP-t, a szerintük „szélsőségesen liberális” SZDSZ-t, valamint éles kritikát fogalmaznak meg a szerintük „liberális gyökerű, polgári” Fidesz-szel szemben, bár utóbbival néhány önkormányzatban együttműködnek. Vona Gábor elnökké választása után a Jobbik „békés egymás mellett élést” hirdetett minden jobboldali párttal, ezért a Fidesszel szembeni fenntartásai is mérséklődtek, azonban a Jobbik támogatottságának erősödésével a Fidesz támadásai mind gyakoribbá váltak.

Története

A Jobboldali Ifjúsági Közösség 2003. október 24-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevet felvéve párttá alakult. Fő céljuk az volt, hogy a MIÉP bomlásával és háttérbe szorulásával alternatívát nyújtsanak a radikális jobboldali szavazóknak.

Az új párt ismertségét figyelemfelkeltő akciókkal igyekezett növelni. Első lépése a 2003 karácsonyára meghirdetett országos keresztállítás volt, amivel a párt bejelentése szerint az ünnep eredeti keresztény mondanivalójára akarta felhívni a figyelmet[5], s amely akciót azóta is minden évben megrendezte, egyre több település részvételével. A vallási szimbólumok politikai használata körüli és a köztérhasználatot érintő jogi vita [6] mellett egyházi személytől bírálatokat kaptak a keresztény szimbolika húsvéti és karácsonyi elemeinek felcseréléséért, másfelől Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök is részt vett a keresztszentelésben.[7]

A 2004-es európa parlamenti választásokon nem indultak az ország elhamarkodott EU-csatlakozása elleni tiltakozásul. A Jobbik támogatja a gazdasági együttműködést az európai országok között, viszont élesen ellenzi az egyes tagországok önállóságának és sajátos nemzeti arculatának fokozatos elvesztését.

2006-ban letakarták Ságvári Endre Budapest II. kerületében található emléktábláját.[8] Augusztusban a Jobbik elindította első pártújságját, a Magyar Mércét, decemberben pedig hivatalos színévé választotta a vörös-ezüst árpádsávokat, és az Árpád-sávos zászlót ért kritikák miatt „felvilágosító kampányt” hirdetett annak „rehabilitálására”, abból a célból, hogy az árpádsávos zászló a Kárpát-medencei magyarság közös jelképe legyen.[9]

A 2006-os országgyűlési választásokra, a MIÉP-pel MIÉP–Jobbik a Harmadik Út néven hozott létre választási szövetséget. A cél a radikális jobboldali erők összefogása volt, mivel a MIÉP az önálló induláshoz már, a Jobbik pedig még túl gyenge volt. Ennek ellenére a választásokon a pártszövetség nem érte el a bejutási küszöböt, így az együttműködés nem folytatódott.

A párt részt vett a 2006 őszi Kossuth téri tüntetésekben, amelyeknek egyik vezéralakja, Molnár Tamás korábban a Jobbik alelnöke is volt.

A Jobbik központi irodája
(Budapest, XI. ker. Villányi út 20/A)

2007-ben a párt nyilvánosságra hozta Bethlen Gáborról elnevezett programját, amely szerint Magyarországot az 1944-es német megszállással térítették le a jogfolytonosság útjáról, ezért az azóta fennálló „alkotmányossági válság” megoldására a Szent Korona-tanra épülő alkotmány visszaállítása szükséges. A program egyebek mellett követeli a stratégiai fontosságú ágazatok államosítását, a privatizáció felülvizsgálatát, a „társadalmi asszimilációra nem alkalmas csoportok tömeges bevándorlásának megállítását”, az egyházi esküvő állami anyakönyveztetését, kötelező erkölcs- vagy hittanoktatást az általános és középiskolákban, az árpádsávos zászló össznemzeti jelképpé nyilvánítását, a rendőrségen belül szervezeti egységet a „cigánybűnözés” megállítására. [10]

A Jobbik nevéhez fűződik a rendőrség által a rendszerváltás előtt használt cigánybűnözés fogalmának felelevenítése is, melynek kapcsán létrehozták a (később megszűnt) ciganybunozes.com oldalt. A Magyar Gárda is több településen vonult fel a cigánybűnözés problémájára hívva fel a figyelmet.[11] A fogalom használata heves politikai vitákat váltott ki. Az Országos Cigány Önkormányzat 2007 februárjában néhány fő részvételével tüntetést tartott a párt székháza előtt a szerintük „a magyarországi cigány közösség méltóságát sértő, gyűlöletkeltésre, uszításra, közösség elleni izgatásra” alkalmas oldal ellen.[12]

2008-ban a Jobbik Csengey Dénesről elnevezett könyvtárat hozott létre Budapesten, ahol a megnyitó beszédet Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, prof. Dr. Kiszely István antropológus, az Atilla Király Népfőiskola főigazgatója, és Vona Gábor, a Jobbik elnöke mondta.

2008. szeptember 2-án Vona Gábor, Morvai Krisztina és Balczó Zoltán bejelentette, hogy a párt 2009-es európai parlamenti listáját Morvai Krisztina vezeti majd.[13]

2009. január 11-én Gegesy Ferenc SZDSZ-es országgyűlési képviselő lemondása miatt időközi parlamenti választást tartottak Budapesten, a IX. kerületben. A Jobbik részéről Szegedi Csanád alelnök indult képviselőjelöltként, a választási bizottságba Novák Elődöt delegálták. A választás a kopogtatócédula-gyűjtés körüli visszaélések miatt országos figyelmet kapott. Novák Előd vizsgálatot indított a kopogtatócédulák eredetiségét illetően, melynek során kiderült, hogy a Magyar Szociális Zöld Párt, a Magyar Demokrata Fórum és a MIÉP leadott céduláinak nagy része hamisítvány. Az érintett jelöltek indulását a választási bizottság nem engedélyezte.[14]

Az első fordulóban a Jobbik jelöltje a harmadik helyet szerezte meg 8,5%-kal, azonban a 25,75 százalékos részvétel miatt az eredmény érvénytelen lett.[15] A két hét múlva, 2009. január 25-én tartott második fordulóban Szegedi Csanád a szavazatok 7,7%-át szerezte meg. A választás kapcsán a Jobbik kommunikációjában igyekezett a szavazói felé azt az üzenetet hangsúlyozni, hogy az SZDSZ megelőzésével harmadik politikai erővé váltak és támogatottságuk meghaladta az 5%-os parlamenti küszöböt.[16] Ezután több időközi önkormányzati választáson is jó eredményt ért el (Tapolcán 7,06%[17] Ajkán 18,92%[18], Pécsett 10,1%[19])

A 2009. június 7-i európai parlamenti választáson a Jobbik 14,77%-ot ért el, ezzel 3 képviselőt (Morvai Krisztina, Balczó Zoltán, Szegedi Csanád) küldhetett az Európai Parlamentbe. A párt a választás eredményét óriási sikerként élte meg, s erre hivatkozva kommunikációja központi részévé tette a „Harmadik Erő” kifejezést.

2009. június 14-én a Jobbik együttműködési szerződést írt alá Szegeden a Magyar Gárda szervezettel, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, valamint a radikális jobboldal két emblematikus figurájával: Toroczkai Lászlóval és Budaházy Györggyel.[20] Az együttműködés ellenére szervezetek között komoly nézeteltérések vannak abban, hogy a jelenlegi helyzetet az utcán vagy a parlamenten belül kell-e megoldani. A Jobbik demokratikus pártként értelemszerűen az alkotmány adta keretek közt szeretne javitani.

2009. október 9-én Szabó Gábor választmányi elnök vezetésével megalakult a Jobbik Országos Választmánya, és ezzel a párt belső intézményrendszere teljesen kiépült. Megválasztották a választmány alelnökeit is Farkas Gergely, Ferenczi Gábor, Korondi Miklós és Samu Tamás Gergő személyében.[21]

A Jobbik 2010. január 16-án a parlamentbe jutásra esélyes pártok közül elsőként mutatta be programját, melynek a „Radikális változás” címet adta. A program a Jobbik eddigi célkitűzésein, programpontjain túlmenően (cigánybűnözés, államadósság, multinacionális cégek túlzott támogatása) kiemelt figyelmet fordít a „politikusbűnözés” visszaszorításának fontosságára. Fellép például a politikusi álláshalmozás ellen, melynek tilalmát saját alapszabályában is rögzítette [22]

A 2010-es országgyűlési választásokon listán 16,67%-ot szereztek, ezzel befutva a 3. helyre, alig 3%-al lemaradva a második MSZP-től. A Parlamentbe ezzel összesen 47 képviselőt küldtek. Képviselőcsoportjuk Sopronban tartott alakulóülése során, Vona Gábort, a párt elnökét választották frakcióvezetővé is, Balczó Zoltánt pedig az Országgyűlés alelnöki posztjára jelölték. Ezzel Balczó leköszönt EP-képviselői tisztségéről, átadva azt Kovács Bélának, aki a Jobbik külügyi kabinetjét vezeti.

A Magyar Gárda

Bővebben: Magyar Gárda
A gárda jelképe, Imre király oroszlános-Árpád-sávos címerpajzsa, amely az egyenruhákon is szerepel

2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda nevű szervezetet,[23] mely alapító nyilatkozata szerint „része vagy gerince” kíván lenni a Bethlen Gábor program szerint felállítandó nemzetőrségnek, és – szociális és karitatív missziók támogatása és szervezése, illetve a katasztrófaelhárítás és polgárvédelem mellett – a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni.[24] A gárda megalakulását heves politikai viták kísérték.

2008. március 10-én kilépett a Jobbikból Kovács Dávid, a párt alapító elnöke, Nagy Ervin, a választmányi elnök és Fári Márton, a párt etikai bizottságának volt elnöke. Kilépésük okául a Magyar Gárdát jelölték meg, nyilatkozatuk szerint „a Jobbik szétválaszthatatlanul egybemosódott a Gárdával, felelősséget vállalva valamiért, amit hosszútávon valójában irányítani nem képes”.[25][26] A párt szerint a kilépett tagok Magyar Gárdával kapcsolatos megnyilatkozása csak kifogás, amely számos téves információn alapul. A három volt tag más okok miatt már egy éve inaktiv volt [27]

A Jobbik elnökei

Nemzetközi kapcsolatok

A Jobbik Külügyi Bizottságának küldöttsége 2008. május 16-án Londonban találkozott[28] Nick Griffinnel, a Brit Nemzeti Párt elnökével, akivel a két párt közötti együttműködésről és az európai parlamenti választásokról tárgyaltak.

2009. október 24-én a Jobbik VI. kongresszusán a francia Nemzeti Front, az olasz Fiomma Tricolore, a belga Nemzeti Front, a svéd Nemzeti Demokraták, és a Jobbik részvételével megalakult a Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége. Csatlakozási szándékukat jelezték további pártok, például a Brit Nemzeti Párt, és az osztrák Szabadságpárt.[29]

Választási eredmények

Országgyűlési

Választások Szavazatok száma
(I. forduló) 		Szavazatok aránya
(I. forduló) 		Szavazatok száma
(II. forduló) 		Szavazatok aránya
(II. forduló) 		Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
2006-os* 119 007 2,20% 231 0,007% — — nem jutott be
2010-es 855 436 16,67% 141 323 12,26% 47 12,18% ellenzék

* a MIÉP-pel közös választási pártban, MIÉP-Jobbik a Harmadik Út néven, amihez 15 megyéből a Kisgazda szervezetek is csatlakoztak

Az Európai Parlamentben

A Jobbik a 2004-es európai parlamenti választáson Magyarország szerinte elhamarkodott európai uniós csatlakozása elleni tiltakozása jeléül nem indult. A soron következő, 2009-es választáson azonban már igen, ahol majdnem 15%-os eredményével a harmadik helyen végzett, messze megelőzte a parlamenti párt MDF-et és SZDSZ-t és mindössze 2,6%-kal kevesebb szavazot szerezve, mint a regnáló kormánypárt, az MSZP. A Jobbik 3 képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe. A párt nem lépett be egyetlen frakcióba sem, így három képviselője függetlenként képviseli Magyarország érdekeit.[30]

Választások Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport
2004-es nem indult — — — —
2009-es 427 773 14,77% 3 Függetlenek Függetlenek

Megjegyzés

Önkormányzati

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Külső hivatkozások

Források

  1. ↑ a b „A Jobbik nacionalista, de nem erőszakos” – Robert Hodgson interjúja Vona Gáborral, Barikád, 2007. szeptember 19.
  2. ↑ Pártunkról – Rövid program, jobbik.hu
  3. ↑ Turulok vagyunk, nem verebek, index, 2010. január 16.
  4. ↑ Miért alakult meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom-Párt, zuglo.jobbik.hu, 2008. június 1.
  5. ↑ Keresztállítás országszerte, jobbik.hu, 2003. november 30.
  6. ↑ Adventi keresztesek, Hetek, VII. évfolyam, 50. szám, 2003. december 12.
  7. ↑ Furcsállják a karácsonyi keresztet, Magyar Hírlap, 2003. december 5.
  8. ↑ Eltüntettük Ságvári emléktábláját, jobbik.hu, 2006. március 8.
  9. ↑ Az árpádsávos zászló lehet az összmagyarság szimbóluma?, jobbik.hu, 2006. december 13.
  10. ↑ Bethlen Gábor Program, jobbik.hu
  11. ↑ A cigányok vérfertőzéséről értekezett, index, 2007. december 6.
  12. ↑ OCÖ elnökének levele valamennyi elektor részére, OCÖ, 2007. február 27.
  13. ↑ JobbikTV Különkiadás - Morvai Krisztina az EP listavezető, Jobbik TV, 2008. szeptember 2. (Youtube)
  14. ↑ Kizárták az MDF-et az időközi választásból index, 2008. december 12.
  15. ↑ Óriási fölény: Bácskai János nyerte az első fordulót + Videó, Magyar Nemzet Online, 2009. január 12.
  16. ↑ Harmadik erővé vált a Jobbik, szegedicsanad.hu, 2009. január 11.
  17. ↑ A tapolcai időközi önkormányzati választás összesítő jegyzőkönyve valasztas.hu, 2009. március 29.
  18. ↑ Az ajkai időközi önkormányzati választás összesítő jegyzőkönyve valasztas.hu, 2009. április 4.
  19. ↑ A pécsi időközi önkormányzati választás összesítő jegyzőkönyve valasztas.hu, 2009. május 10.
  20. ↑ Szegeden fogott össze a Jobbik Toroczkaiékkal, Délmagyar, 2009. június 14.
  21. ↑ Megalakult a Jobbik Országos Választmánya, jobbik.hu, 2009. október 9.
  22. ↑ Új alelnököket választott és Alapszabályt szigorított a Jobbik, jobbik.hu, 2009. október 26.
  23. ↑ Rövid tájékoztató az Új Magyar Gárda Mozgalomról, magyargarda.hu, 2007. július 17.
  24. ↑ Alapító nyilatkozat és az Eskü szövege, magyargarda.hu, 2007. július 17.
  25. ↑ Lemondott a Jobbik három alapítója a Magyar Gárda miatt, index, 2008. március 10.
  26. ↑ Gárdát építenek párt helyett? - Jobbik-alapítók tiltakoznak, Népszabadság Online, 2008. március 11.
  27. ↑ A három kilépés ellenére a Jobbik egységes maradt, jobbik.hu, 2008. március 10.
  28. ↑ Jobbik-BNP összefogás, jobbik.hu, 2008. május 28.
  29. ↑ A Jobbik részvételével megalakult az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége!, Barikád, 2009. október 24.
  30. ↑ Senkinek sem kell a Jobbik Brüsszelben, Hírszerző, 2009. július 9.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jobbik_–_Konzervatívok&oldid=8049585”