Jobbágy Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jobbágy Károly
JobbágyKároly Kavics2a.jpg
Jobbágy Károly emléktáblája egykori lakhelyén, a Kavics utca 2/a szám alatt
Élete
Született 1921. május 27.
Balassagyarmat
Elhunyt 1998. január 16. (76 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfajok vers

Jobbágy Károly, született Jancsovits, (Balassagyarmat, 1921. május 27.Budapest, 1998. január 16.) a „könyvtáros tanár”, kétszeres József Attila-díjas (1954, 1963) költő, műfordító.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középosztálybeli családban született, apja művezető volt egy cukrászműhelyben. 17 éves korától (1938) kezdve részt vett a Magyar Szociáldemokrata Párt munkájában. 22 évesen (1943) behívták katonának, a háború utolsó napjaiban szibériai orosz hadifogságba került, ahol 3 évet töltött. A hadifogságról írt versei miatt 1947 szeptemberében a magyar határról visszaszállították a Szovjetunióba és bebörtönözték.

1948-ban kiszabadult, elvégezte az ELTE magyar-orosz, később a műfordítói szakát, azután a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozott. Innen eltávolították az 1956-os forradalomról írt versei (elsősorban a Tigrisek lázadása című gyűjtemény) miatt, ez 1956 után csak „illegális” formában terjedhetett. Ettől kezdve középiskolai tanárként dolgozott. A belügyi szervek megfigyelése alatt állt; akik részint „foltos” múltjára vonatkozó zsarolással, részint ígéretekkel megpróbálták az ekkor már széles körben ismert s bizonyos tekintéllyel rendelkező költőt besúgónak beszervezni. Jobbágy aláírt egy papírt, hogy „mindenben segíti a konszolidációt”, de mikor rájött, hogy valójában a spicli szerepére akarják kényszeríteni, öngyilkossággal fenyegetőzött, a hatóság pedig félve a botránytól, elégette az aláírt nyilatkozatot.

Ezek után azonban nem engedték érvényesülni, elhallgattatták. Középiskolai tanárként dolgozott nyugdíjazásáig, előbb a Könyves Kálmán Gimnáziumban, majd az Eötvös József Gimnáziumban. Versei a hatvanas évek elejéig nem jelenhettek meg, de a rendszer szempontjából „nemkívánatos tartalmakat hordozó” versek kiadása ezek után is gondot okozott. 1998-ban súlyosan megbetegedett és nemsokára meghalt.

Önálló kötetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Feltámadás. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1955.
  • Hajnali viadal. Bp., Magvető, 1956.
  • Hó és nap. Bp., Magvető Kiadó, 1962.
  • Hó és nap. Bp., Magvető Kiadó (második kiadás). 1963.
  • Háló nélkül. Bp., Magvető Kiadó, 1965.
  • Éjszakai vetítés (válogatott versek). Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967.
  • Papírszárnyak. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1970.
  • Szentendrei búcsú. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978.
  • Líra négy keréken. Bp., Móra Kiadó, 1979.
  • Vesszőfutás (hadifogságban írt versek), saját kiadás, 1990.
  • Tigrisek lázadása. Budapest, Kézai Simon Kiadó, fakszimile, 1993.
  • Amerika poétaszárnyon (útinapló). Balassagyarmat, Ipoly Kiadó
  • Tigrisek lázadása. Budapest, Emlékhely '56 alapítvány, fakszimile, 1993.
  • Mondják, a Himnuszt énekelték. – versek 56-ról. Jobbágy Károly Alapítvány, 2006.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mondják, a Himnuszt énekelték – versek 56-ról (fülszöveg és Utószó). A Jobbágy Károly Alapítvány kiadása, 2006; ISBN 963-06-104-50.
  • Jobbágy Károly, a könyvtárostanár. Könyvtárostanárok füzete 3. Kiadja a Bod Péter Társaság.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jobbágy Károly témájú médiaállományokat.